Az ember megrendül az ülésen, Egyenlőség, 1906. július-december (25. évfolyam, 26-52. szám)


Délmagyarország, Mezőssy épen azért akart napirend előtt felszólalni, hogy a montana fekete meet előtt is tisztázódjanak ezek a kíérdések s általában mindaz, amiről a tárgyalások során szó volt. A beszélgetés ezzel ivéget ért, mert az el­tnök a terembe csengette a képviselőket. Abba, hogy az elnök nem engedte meg ma a napirend előtt való felszólalásokat, Justhék se tudnak belenyugodni s Justh Gyula a hétfői ülésen sürgős Interpelláció alakjában akarja elmondani mindazt, amire ma készült.

Hook kijelentetfel, hogy ő maga nem is vesz részt a további obstrukcióban s ezzel 'nyomban el is távozott az értekezletről. Eddig tizenkét Kossuth-párti képviselő jelentkezett, hogy részt vesz a harcban. Az az ember megrendül az ülésen vfége felé ellenőrizhetetlen forrás ból az a hir kapott szárnyra, hogy a jövő hét valamelyik első 'ülésén Návay Lajos el­nök beadja lemondását s hogy helyette!

Justhék megpróbáltak utána járni, 'mi a valóság e híresztelés mögött, de semmi bizonyos nyomra nem akadtak. Mint a Budapásti Tudósító illetékes hely­ről értesül, a nemzeti munkapárt vezetősége intézkedett, hogy a pártnak vidéken levő valamennyi tagja hétfőn a fővárosba érkéz zék és állandóan itt tartózkodjék, mert elő­reláthatóan a jö'vő hét folyaímán döntő ter­mészetű politikai események következ­nek be. Egyes lapok arról adnak számot, hogy a Justh-pártban elterjedt hirek szerint Lukács László miniszterelnök legközelebb ismét ujabb propozicióval lép a Justhnpárt elé, hogy bléketárgyalás't folytasson.

Illetékes helyen fölhatalmazzák a Buddpejsti Tudósí­tót annak kijelentésére, hogy ez nem lehet más thiu ábrándnál, amelynek semmi tárgyi alapja nincsen, mert a miniszterelnök nem szándékozik ujabb ja'vaslattal a Justh-párt elé lépni.

Mint a Budapesti TudóSitó mértékadó helyen érte­,güJ? A miniszterelnöknek bécsi utazása nincs terv­ben, mert nincs rá szükség. A nemzeti munkapártban elszánt a han gulat. Érzik, hogy a helyzet 'ma olyan, hogy véglegesen döntő lépésre kell magát hatá­roznia a kormánynak. Lukács László, akinek egész szereplése a béke jegyében telt el és aki egész törekvését kormányralépése óta a bé­kés megoldásnak szentelte és akinek jöttét, mint a béke, a kibontakozás biztositékát te­kintették, mindenit elkövetett missziója sike­re érdekében.

A Justh-párt nem fogadja el azt, amit ő maga követelt.

Orbán Viktor tájékoztat az operatív törzs ülése után

Vasárnap délután A kis gróf, operett. Ep­hesusi özvegy. Irta Vámos Az ember megrendül az ülésen. Irta Schnitzler Artúr. Strindberg-est a szegedi színházban. Saját tudósitónktól.

Strindberg halottas ágyánál ültünk az este. Ott virrasztottunk a szive fölött, amely soka többé nem dalol már. Föléje hajoltunk, ránéztünk a halotti maszkjára és simogattuk a kezét.

Pusztító hőhullám: mi lesz, ha elindul a százmilliós menekültáradat?

Élettelen volt a test, mozdulatlanul feküdt a fehér ágyon, de éreztük az erejét, éreztük, ihogy lüktet a vére és beszél és mi ráhallgattunk. Elhomályosodott a test, amely meghalt és kipusztult benne az élet, de a szavát éreztük, láttuk, hogy belénk fut a szemisugára.

A feje fenségesen fehérlett a homályból és néha a karja is kilendült. Lenyűgözött bennünket Strindberg ereje. Nem éreztünk mást, csak őt és önmagunkat.

az ember megrendül az ülésen

Körülöttünk eltűnt, elveszett minden, a szín­padon voltunk és is ő ott volt. Elkápráztató volt, amit a színpadon lát­tunk. Nem láttunk: átéltünk mindent.

az ember megrendül az ülésen

A szí­nészek ereiben a mi vérünk lüktetett, mi örül­tünk ós mi szenvedtünk. Strindberggel él­tünk, vele beszéltünk. Képtelenség kizökkenni a hangulatból, ami az este lenyűgözött ben­nünket. Nem tudunk kivülről nézni abba, ami az este történt.

Benne éltünk az ese­ményben, Strindberg alkotásában és a szí­nészek játékában.

az ember megrendül az ülésen

Amit átéltünk, abban nem volt egy csöpp technika, osak sziv, szerelem, élet. Minden igaz volt és minden szép volt. A szerelem libegett bennünk és a szenvedés­től vonaglott az ajkunk. Strindberg nagysá­gáról beszélt és arról, hogy szeretet volt az ő gyűlölete. Annyi művészet volt az előadásá­ban, amennyi ennek a müvészhitü társaság­nak minden produkciójában. Megrendül az ember az érzéstől, ha az ember megrendül az ülésen, milyen lelki viharok után, a válsággos indulatoknak mi­lyen kapcsolódó történetével, a kibontakozás­nak milyen bűvös harmóniájával libbent rá Strindberg képzeletére ez a csodálatos játék, melyben benne dobog mindenkinek a szive.

A mogorva, a kiméletlen pillantásaival jfelel mes ember ebben az irás'ban a hóditó gyö,j gédség. Osak a világot ölelő zseninek vannak ilyen szélsőségei, témaháborgások idején az egyik végleten fölcsapódnak a képzelet hul­lámai egészein az emberiség feje fölé és a má­sik végleten halk szárnyalással, melódiás meghatottsággal feljut a csillagokig, a tisz­tult esti menybolt örök igézetéhez.

Az em­ber legnemesebb tulajdonsága, a gyöngéd­ség, a titka e mesejáték rendkivüliségének Ezért olyain graciózusan finom a szerkezete a szavai ettől lélegzenek könnyes elérzéke­nyedéssel, a képei, a meseforrás diszei ezért olyan csodálatosan üdék, ez a mélységes nagy gyöngédség borul rá az ember eszére, szivére és ime, nemcsak jónak érezzük ma­gunkát a kietlen Strindberg közelében.

Vala­hogy ugy történt, bogy erős, mélységeket fölkaroló pillanatokban Strindberg kiemelte a földi dolgok közül Utáni fejét és 'mint páratlan társ űzött szarvas a hűvös pataknál, elfordult az élet durvaságaitól és megállapodott álmai­nál.

Képzeletének álom-karjaival megöleli a nőt és tud szólani róla: — Van itt valaki, mert érzem, hogy egy fiatal test melege árad felém, mint a déli szél, lélegzést hallok, amely az ember megrendül az ülésen. Az anyák zord bírálója, milyen csudálatos­ságokat tud mondani e mesejátékban a sír­juktól is visszatérő igazi anyákról.

Két sze­relmesről, lra illően kerülnek egymás mellé, azt mondja: — Két rózsa, amint a szélben találkozik, két csillag, amint leszalad az ég boltján és egymásba hull. Mintha egy földi dolgoktól bántott élet siráma. Hol az erőm, hol a gyűlöletem?

A mesejáték utolsó jelenetében irja le Strindberg ezeket a zokogó szavakat: — Legyen áldott a szerelem, amely ilyen csudákat mivel. A publikum élvezettel hallgatta Révész Béla előadását.

Hattyuvér — ez volt az első Strindberg­darab, amit bemutatott az U jSzinpad. Me­sejáték a Hattyuvér. Olyan fantázia szárnyal ebben a mesejátékban, amelynél színesebbet, finomabbat és erősebbet el sein képzelhetünk.

A POLITIKUS ÉS AZ EMBER

A szerelem szimbólumát ilyen pompás alko­tásban soha még csak el sem gondoltuk. Mese volt minden, a liaing, a beszéd, az ala­kok és a játék. Csupa fantázia, nagyszerű gondolás. A befejezés a legpoétikusabb: a szerelem életre támasztja a megholtat.

Visz­szaadja az életet a szerelemnek. És milyen csodálatos volt a szinpad, ame­lyen Strindberget játszották. A rendező fan­táziája nyamában járt Strindberg képzelő Halál küszöbén, — ez volt a második darab, venoió halmozódott össze a színpadon a Hattyuvér keretének.

az ember megrendül az ülésen

Minden uj volt és mű­vészi, amit a rendező produkált. Bárdos Artúr az Uj Szinpad rendezője. Ki­válóan értékes talentum, magyar színpadon aligha éri föl hozzá rendező. A játék stílu­sán és minden apróságon feltűnően érvénye­sül a munkája.

3. AZ ÖNKÉNYURALOM MEGRENDÜLÉSE

Simonyi Mária volt a Hattyuvér címsze­replője. Nagyon tehetséges színésznő, pompás érzékkel illeszkedik a darab hangulatába.

az ember megrendül az ülésen

A hangja sohasem affektált és a mozdulata mindig természetes. Markovics Margit az a kivételesen jó játszó tehetség, aki feltétlenül uralkodik a szerepén. Harmos Ilona, D. A tendenciája Ibsent.