Az emberek tudják, stuttgart


Elmélkedés adventre

Jegyzetek — Stuttgart, A lelki nyelvek különbözősége. A középkor konzerválása Nyugat-Európában és a nyugat-európai materializmus Közép-Európában. Goethe és Darwin. A gondolatképzés finomsága még a XIX.

Következmény: a gondolat, a gondolkodásmód és az akarat hiánya. A gondolatoknak nincs már erejük, hogy az akaraton és a szíven átlüktessenek. Az ember mélységesen vágyakozik olyan szívbéli gondolatokra, amelyek a valóságos emberi lény centrumából áramlanak. Giordano Bruno és Julius Robert Mayer, mint korunk áldozatai.

A XIX. Szószólójuk az előbb rokonszenvesen fejezte ki azokat az indítékokat, amelyeknek hatására itt összejöttek. Úgy gondolom, hogy a következő napokban elmondandó dolgok közül sok mindennek az Önök többé-kevésbé intenzív belső lelki élményeit kell interpretálnia, amelyeknek igazi lelki tisztázását kívánják, nem csupán fogalmit. Valóban helyes, hogy lelkük mélyén kell keresni azt, ami Önöket összehozta.

  1. Stuttgart művész szemmel - - Tempus Közalapítvány
  2. Hirdetések Archívum - Oldal 3 a 6-ből - Stuttgarti Katolikusok
  3. Több ezer elragadtatott Scientologist gyűlt össze szeptember 9-én, vasárnap a német ipar szívében, hogy megünnepeljenek egy új nevezetességet, a Stuttgarti Scientology Egyházat.
  4. GA – Magyar Antropozófiai Társaság

E mélységeket valóban olyan erők ragadták meg, amelyeknek mai különleges működése egészen új keletű. Ahogyan ezek az erők éppen Önökben hatnak, az — mondhatjuk — alig idősebb ennél a századnál, de ezek az erők ma már nagyon világosan megnyilvánulnak annak számára, aki meglátja őket, és a közeljövőben egyre világosabban jelenhetnek meg.

A következő napokban ezeket az erőket igen bensőséges módon próbáljuk meg majd jellemezni, valamint a XIX. Ma elsősorban külsőleg szeretném ezeket az erőket jellemezni.

Gondolom, valamennyien úgy érzik, hogy már nincsenek harmóniában azzal, amit az idősebb generáció mond a világnak.

Már a hetvenes, nyolcvanas, kilencvenes években sokkal erősebben mutattak rá, mint bármikor, művészien vagy elméletileg, arra a szakadékra, amely az az emberek tudják idősebb és fiatalabb generáció között nyílt meg. Amit azonban a költők és mások mondtak erről a szakadékról és mélységről akkoriban, az elhalványult amellett, ami ma tekintetbe jön.

Ma az a helyzet, hogy a fiatalabb és idősebb generáció alapjában véve teljesen eltérő lelki nyelvet beszél, még sokkal eltérőbbet, mint ahogy annak tudatában van. Itt nincs szó az idősebb generációnak a fiatalabban szemben elkövetett valamilyen vétkéről.

az emberek tudják, stuttgart

Ha ilyen módon vétekről beszélnénk, ez maga is az idősebb generáció fogalmi formáihoz tartozna, méghozzá a nyárspolgáriakhoz. Nem akarunk tehát vádaskodni, de tudatában akarunk lenni annak, hogy a lelkek két-három évtized óta éppen a nyugati fejlődésben alaposan megváltoztak.

Korunkban ugyanis sok minden jön össze.

Nemrég Angliában kellett előadás-sorozatot tartanom, Oxfordban. Nyugati kulturális összefüggésben Oxford egészen különleges a maga egyetemi képzésével. Ezt a sajátosságot úgy érezzük, hogy Oxfordban, amely nagyon is hozzátartozik a stuttgart szellemi fejlődéshez, a középkornak egy cseppet sem ellenszenves, sőt, rokonszenves és sok tekintetben csodálatra méltó része nyúlik bele a jelenbe.

Miután körülsétáltunk, és az utcán újra megláttam, másnap reggel le kellett írnom angol hallgatóságomnak azt a benyomást, amit talárba és barettbe öltözött barátunk keltett bennem, mert valóban szimptomatikusnak tűnt.

Mindaz, amit átéltem ezzel kapcsolatban, arra indított, hogy a dolgot képszerűen idézzem fel, és megmondjam, hogy miért van szükség szociális megújulásra, egészen korunk szellemi életére kiterjedően. Azt mondtam, hogy amikor barátunkkal az utcán találkoztam, arra gondoltam, hogy ha most rögtön, a találkozás benyomása alatt levelet kellene írnom, nem tudnám, milyen dátumot írjak rá.

Kísértésbe esnék, hogy XII. Itt valóban olyasmit konzerváltak, ami nem a mi korunk.

az emberek tudják, stuttgart

Közép-Európában ilyesmi nem létezik. De a Közép-Európában uralkodó hangadó szellemi élet mégiscsak az előbb jellemzett dolgok fejlődésének eredménye. Itt Közép-Európában a talárt nagyjából levetették, egészen ünnepélyes alkalmaktól eltekintve, amikor igazgatóknak és más hivatalos személyeknek is — bosszúságukra — viselniük kell.

A Legerősebb Gyerekek a Világon! Akik Hatalmas Izmokat Növesztettek!

Barátunk egyúttal ügyvéd is volt, és elmondta, hogy ha Londonban kísérne, akkor ügyvédként kellene megjelennie, és barett helyett parókát viselne. Mint látják, itt olyasvalami nyúlik át hozzánk, ami megöregedett, de a múlt században még élt. Tehát valóban középkor a jelenkorban. Nálunk kinőttek abból, ami elöregedett, de a régebbi generációban még elevenen élt. Először a jelmezt vették le, aztán ugrásszerűen némileg más gondolkodásmódot vettek fel, de ez teljesen beleevezett a materializmusba.

SZABADSÁGOT HOZVA MEGKEZDI MŰKÖDÉSÉT A STUTTGARTI SCIENTOLOGY EGYHÁZ

Itt valóban igen jellegzetes jelenségről van szó, amit inkább tényekkel, mint elvont szavakkal jellemeznék. Közép-Európában elfelejtettük Goethét. Darwint fogadtuk el, holott Goethe mélységükben értette meg azokat az ismereteket, amelyekre Darwin felületesen mutat rá. Sok hasonló jelenséget említhetnék. Azt az ellenvetést lehetne tenni, hogy Goethét nem felejtették el, hiszen például létezik egy Goethe Társaság.

Úgy gondolom, ezt nem fogják mondani, ezért evvel nem is foglalkozom tovább. Goethét és az általa fellendített közép-európai szellemi impulzust valójában már a XIX. De mindez csak szimptóma.

Ettől az idődtől fogva Közép-Európában elvesztették a lélek belsejében viharzó, lüktető szellemiséget, ha nem is az emberből, de a tudatból.

Ezért felejtették el Goethét is.

az emberek tudják, stuttgart

Nyugaton megőrizték a hagyományban, a külső formákban, Közép-Európában különösen a német nyelv- területen belül, leszorították a lelki élet mélységeibe, és a tudatot nem töltötték be vele. Ez már a XIX. Ha megnézzük, hogy mi jelenik meg az irodalomban, az írásokban, amelyeket a szellemi élet stuttgart résztvevők valamennyien olvasnak, úgy azt találjuk, hogy a XIX. Ekkor a stílus kimunkálta, megformálta a gondolatokat, fontosnak tartotta, hogy bizonyos stuttgart kövessen, és még azt is, hogy a gondolatokban szépség legyen.

Csak kézbe kell venni bármit a hatvanas, hetvenes évekből, nem is képzett, csak általánosan művelt emberektől, és meglátjuk ezt a nagy különbséget.

A gondolati formák változtak meg. De ami ma nyers és durva, az éppen abból származik, ami a XIX. Éppen akkor látjuk valaminek a közeledését. Akik ma a régebbi évjáratokhoz tartoznak, anélkül, hogy a mai szellemi élet értelmében megöregedtek volna, azok át is élték ezt: ami akkoriban ismerkedés kelet- tirolban borzalmasan beleköltözött az egész szellemi életbe, azt szimbolikusan frázisnak nevezném.

Ezen a frázison fejlődött ki az üres gondolkodás, a meggyőződés hiánya, és az akaratgyengeség. Ezek ma folyamatosan egyre nagyobbra nőnek. Ezek a dolgok elsősorban a frázisból fakadtak.

Külsőleg is követhetik, hogy a frázis hogyan alakult ki, főként a XIX. A valamilyen korszakban megjelenő dolgokkal nem kell rokonszenveznünk. De ha nem is szimpatikusak, azért megfigyelhetjük jelentőségüket az egész emberi összefüggés számára. Vegyék azokat a bensőséges, csodálatos hangokat, amelyek a XIX. Egy Jacob Grimm a szellemről néha úgy beszélt, mintha üde, egészséges erdei levegő lengedezne. Azt fogják mondani, hogy Közép-Európában ekkor még egyáltalán nem uralkodott a frázis.

Ez csak a XIX. Akinek érzéke van hozzá, az emberek tudják tudja, hogy a frázis kora lassanként elérkezett. Ahol a frázis kezd stuttgart, stuttgart elhal az ügyfelek oroszországból belsőleg, lelkileg átélt igazság.

És a frázissal karöltve jár még valami: nem lehet megtalálni az embert a szociális életben. A frázisnál a beszéd lélek nélkül szól, ekkor az ember ott megy a másik ember mellett, és nem tudja megérteni. Ez a jelenség is a XIX.

Az emberek egyre idegenebbek lettek egymás számára. Hogy akkor egyre stuttgart követelték a szociális impulzusokat és reformokat, az annak a szimptómája, hogy az stuttgart már nem voltak szociálisak. Már nem érezték, hogy mi a szociális, ez indította őket annak követelésére. Az éhes állat nem azért üvölt táplálékért, mert a táplálék a gyomrában az emberek tudják, hanem azért, mert nincs ott. A lélek nem azért követeli azt, ami szociális, mert át van hatva tőle, hanem mert hiányzik belőle ez az érzés.

A szellemi erők működése az idős és a fiatal nemzedékben

Így az ember lassanként olyan lénnyé vált, akikről ma nincs tudatunk. A legszélesebb területen uralkodó tény az emberek között, hogy már egyáltalán nincs is igényük arra, hogy a másik emberhez lelkileg közeledjenek.

Lassan sötétség vesz körül bennünket! Egyikünk sem szólt egy szót sem. Csak leverten hallgattunk.

Az emberek valamennyien elmennek egymás mellett. Mindenki csak önmaga iránt érdeklődik igazán. Milyen szociális érzék vált különösen megszokottá az emberek között a XIX.