Egyetlen öröksége falu, -Az elvesztegetett örökség

Az elvesztegetett örökség Söjtör térbeli elhelyezkedése az egyutcás falvak rendjét követi egyetlen kitérővel, a már a születés évszázadától lakott Bükkaljával, annak kanyargós vonalával megpótolva. Felfoghatjuk utóbbit a mai országút — a Deák Ferenc utca — folytatásának is.

A helyi hagyomány viszont egyértelműen mellékutcának minősíti. Utóbbinak csak egyetlen magyarázata lehet: abban az évkörben, amikor így nevezték, valamely fontos és ezen az úton elérhető birtokost Gálnak hívtak ben a jobbágyi közbirtokosság falugazdája a tekintélyes Gál Antal.

A falu rövid története

Lehet, ő a névadó. A Gálota lakott részének neve ma Petőfi utca. Városias lakói miatt Kezitcsókolom utcának mondják sokan. A Nagycsapást teljes hosszának egynegyedénél metszi át a majd' tíz kilométer hosszú dűlőút, amelynek egyes szakaszait más-más korszakokban másként és másként jelölik egyetlen öröksége falu használóik, a névadók egyetlen öröksége egyetlen öröksége falu a hagyomány. A falu lakott részén túli, északnak tartó szakaszát Fityefai-dűlőnek hívják — ez a bak-hahóti úthoz vezeti be a dűlőút forgalmát —, a lakott részen belüli szakaszt Hegyútnak vagy Hegyi útnak, amely a Bükkalja utcával teremt összeköttetést a régi, jócskán a falu határán kívül elért szentmihályi úttal, illetve előbb a névadó söjtöri szőlőheggyel.

Már ban találunk írást arról, hogy ezt a dűlőutat így hívják. A Hegyút és a Fityefai út egymást folytatják, és nincs olyan dokumentum, amelynek segítségével hitelesen elhatárolhatnánk azokat egymástól. Legbelső, alig egy kilométeres szakaszát, amely az alsó temetővel határos — s amely a két háború között épült ki, amikor a Festeticsek egy darab földet temetőbővítésre a falunak ajándékoztak —, pontosan leírhatjuk.

Az Alsócsapástól a Bükkalja utcáig terjed.

Kezdetben, az ajándékozáskor Grófi útnak nevezték hivatalosan s Új utcának is a faluban. Ma Béke utcának hívják. Fontos dűlőút még a Felsőcsapás, amely a falu északi végénél köti össze a lakott részeket az innentől Fityefainak nevezett dűlővel men megismerni egymást az azon túli határrészekkel: Kalamérrel, Hársassal.

S végül dűlőútként kezdte karrierjét a Söjtört Tófejjel összekötő országút is — a Tófeji út —, amely szintén a falu középső traktusánál indul, a Deák Ferenc utcától, nyugatnak tartva.

Tartalomjegyzék

A lakott rész mai utcaszerkezete századunk hatvanas éveire alakult ki. Az indoklás hangsúlyozza: itt volt a falu nagy szülöttjének szülőháza, és meg kell tudnia minden söjtörinek és minden idegennek az út nevéből is, milyen szoros a kapcsolata a Haza Bölcsének a településsel.

Délről észak felé haladva elsőként a mai Táncsics utca ágazik ki — nyugat felé — a Deák Ferenc utcából. Berki, másként Homokalja utca az eredeti neve, s a régi homokgödrökhöz vezet.

A romániai falurombolás és városrendezés öröksége

A Deák Ferenc utca A Tarányi-malom kiszolgáló útja ban kapta meg hivatalosan is ezt a nevét, majd a háború utáni első években változtatták a maira. A Szőlőhegynek fut neki — megint jobbra — a következő, az Ady Endre utca, amelyet olykor Hegyi utcaként is említenek, de mindenki Rapátnak ismeri az utca tulajdonképpen a Rapát dűlőrész beépített szakasza. Jobbra a következő a derékszögben megtörve a hegy felé igyekvő rövidke köz, az ban Takács utcának nevezett mai Jókai utca.

Eredeti megnevezése arra utalt, hogy itt laktak a falu takácsai, a többi között a máig emlegetett mester — kinek munkái közül némely abrosszal még ma is terítenek —, a derék Pozovácz. A Bükkalja utca mai neve Kossuth utca, ez is jobb oldali ága a főutcának, az országútnak. A Bükkalja patakról kapta a nevét, az meg a Bükk-hegynek, Bükkföldnek is nevezett bükkös hegyoldalról, amely fölé magasodik. Újabb jobbra — keletre — nyíló utca egyetlen öröksége falu, amelyik a Deák-kastély mellett fut a Béke utcáig.

Ma Szabadság utcának hívják.

Volt ez is Temető utca, éppen mint az, amelyhez fölkapaszkodik. A Petőfi utcához, a Nagycsapás a Gálota alsó traktusához érünk. A templom alatt nyílik egyetlen keresztutcája, a Vörösmarty utca. Új fejlemény a falu utcaszerkezetében.

A Petőfi utca kis térrel kapcsolódik az országúthoz. Használatának jellege alapján akár azt is mondhatnánk: ez a falu fő tere.

Van neve, csak senki sem használja. Tovább haladva észak felé az országúton, egyetlen öröksége falu elhagyva az ide bal kéz felől befutó Tófeji utat, a Kisfaludy utca következik. Tulajdonképpen a Kun-völgy érkezik meg ezzel a kis közzel a Deák Ferenc utcához. A háború előtt nem volt utca itt, s ház is csak a Farkas-kastély. Balra, a Berek felé nyílik a következő utacska, a Péntek-csapás Péntekék laktak a mai Deák Ferenc utca Nem tartja hivatalosan utcaként nyilván a közigazgatás. A Cigány-parthoz közeledve, a Deák Ferenc út Túl a Cigány-part dombján, megint csak jobbra fut neki a határnak a következő, a Rákóczi utca, amelyet ban hivatalosan, azelőtt csak közönségésen Vadasfa utcának neveztek.

Egy időben Thassy-csapásnak. Öt házhellyel Bak felé következik az utolsó berki utcácska, a hajdani Bihal — Bival utca. Ennek a háború után a hagyomány iránt a legcsekélyebb tiszteletet sem tanúsító új rendszer az Arany János nevet adta. A tisztelet hiánya más átkeresztelésekben is tetten érhető, s ugyanígy abban a közönyben, amelyet Söjtör saját történelme értékei iránt általában is mutat. Söjtör épített örökségének, népi építészetének jellemző jegyeit immár csak — s legfeljebb — elrontva vehetjük szemügyre.

Még a hegyen is, ahol a legtovább megmaradt az eredeti, az egyetlen öröksége falu építőanyag, pincékké formálva. A zsúppal fedett, esetleg tapasztással körülszigetelt, meszelt boronaházból — présházból — mutatóban is alig maradt, pedig még a XVIII. A legrégebbi alaprajzi lakóházváltozat az úgynevezett soros vagy fésűs ház, amelynek helyiségei egy sorban, egymás mögött rendeződnek eleinte mindössze egy nagykonyhából és a hozzá csatlakozó kamrából állanak.

A harmadik egységes nyaralás gyerek, a szoba már későbbi fejlemény, ezzel toldják meg a házat a XIX. Hogy a füstöskonyhából, ahol az élet a magas kemence körül zajlik, viszonylag kevés füst kerülhessen beljebb, a hijau daun single tervaru konyhára nyíló ajtaja csak egy kis bebújó, szélessége hatvan-hetven centiméter, magassága egy méter körüli. Területét a konyhából veszik el, s ide nyitják aztán a szobát és a kamrát.

Később a már nem lopott — az épületbe belefoglalt — tornác váltja fel, végigfut, grendákkal alátámasztva, egyetlen öröksége falu ház udvari, hosszabbik oldalán. Egy ilyen soros ház — a folytatásában elhelyezett istálló s pajta nélkül is — tíz-tizenkét méterre nyújtózkodó építmény. Söjtörön szokásosan az utcára merőlegesen tájolt, a rövidebbik, a szobaablakos főfala néz a közterületre. Ennek az épülettípusnak továbbfejlesztett változata uralta még két emberöltővel ezelőtt, ötven-hatvan éve is a söjtöri utcaképet.

Az már a korszerűsített variáció, amelynek udvarra néző házközepén — a klasszicizmus és az eklektika hatott itt a népi mesterekre — megjelenik az előtornác, az oszlopos-tetős, nyitott építmény a bejáratnál, amelyet találóan kódisállásnak koldusállás mondanak a mi vidékünkön.

Szamosújvár börtönként működő vára – az egri várvédők hőse, Dobó István is várkapitánya volt

A hajlított ház, ahol a soros épületrészhez derékszögben csatlakozik az istálló, továbbá a kerített, amikor az egész udvart körbeveszik az épületek, ritkábban előforduló göcseji háztípus Söjtörön. A valamikor minden épületrészt uraló fa legtovább a mennyezetgerendák és a deszkázat formájában maradt anyaga a lakóháznak, később már csak a borospincék, a gazdasági épületek készülnek belőle — a kástuk, ölelés avenue társkereső, színek, pajták, vágítók.

Mostanra ezeknek is csak megrokkant maradéka áll a telkeken. A falazat anyaga karók közé vert föld, kívül sártapasztással lezárva, s a XIX. A változás kiváltója Söjtörön az Ekkor alkotta meg a közgyűlés új szabályrendeletét, előírva, hogy a lakóházak ezentúl csak téglából vagy földfalakkal épülhetnek, hogy a tetőre cserépnek vagy bádognak, de a legrosszabb esetben is fazsindelynek szalmának semmiképpen se szabad kerülnie, hogy a konyhában tűzmentes anyagból épüljön a kémény, s hogy az istállót ne ragasszák hozzá a házhoz — ha ott a fa tüzet fog, legyen idő megtartani-megvédeni magát a lakórészt.

Az as évek közepén a népi építészet emlékeinek nyomát kutatók még három olyan házat is leírtak Söjtörön, amelyet faluképi jelentőségűnek vagy műemlék jellegűnek minősített egyetlen öröksége falu felmérés.