Egységes az északi, A Tokaji-hegység (Gyarmati Pál) | Pannon Enciklopédia | Kézikönyvtár

A Tokaji-hegység Gyarmati Pál Az Északi-középhegység legkeletibb, legfiatalabb vulkáni tagja az észak-déli csapású Tokaji-hegység, amelyet nyugaton a Hernád, keleten a Bodrog határol.

A 15 millió éve kezdődött és 9 millió éve befejeződött változatos tűzhányó-tevékenység megannyi kőzet- és formatípust hozott létre — a heves, robbanásos, riolitos kitörések piroklasztit-takaróitól a szelídebb, dácitos-andezites lávadómokon át az olivinbazalt-lávaömlésig. Szlovákiához tartozó részét Szalánci-hegységnek — ma Slánské vrchy — hívják.

A Zempléni-hegység név annál helytelenebb, mivel a határ túloldalának a Tokaji-hegységtől északkeletre eső, alacsony rögökből álló része, a Zempléni-szigethegység vagy Zempléni-dombvidék Zemplínské vrchymint korábban olvashattuk, földtani felépítését tekintve teljesen eltér a vulkáni eredetű Eperjes-Tokaji hegységtől.

Maga Zemplén, egységes az északi névadó község egyébként ennek délkeleti oldalán fekszik. Mi több, a Magyarországon maradt Tokaji-hegységnek csak keleti fele tartozik a történelmi Zemplén vármegyéhez, nyugati része a volt Abaúj megye része.

A Sátor-hegyek. Valóban, 15 millió évvel ezelőttől egészen 9 millió évig hosszantartó vulkáni tevékenység színtere volt ez a terület.