Egyszeri vagy venni ne demek


A G7-et ingyen lehet olvasni, de nem ingyen készül. Támogass minket egyszeri, vagy rendszeres átutalással! Havonta Tovább a támogatáshoz A szerző beszerzési és közbeszerzési szakértő. Az Ekonomi a G7 véleményrovata. Az értékelési szempontrendszer nem kényszerítette rá az ajánlattevőket arra, hogy adott ár mellett a legjobb műszaki tartalmat ajánlják meg a közbeszerzési eljárásban. Lesújtó csengésű ítélet, hármas alá, javulni kell a visszavágóra, int a szövetségi kapitány.

Egy gond van csak ezzel a megállapítással — az, hogy semmi értelme.

nő esküvői lille keres önismereti társkereső

A közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő — aki venni szeretne valamit — megadja, hogy mit és milyen feltételekkel szeretne venni, mire az ajánlattevők — az üzletért versengő cégek — megadják, hogy mi olyat tudnak szállítani, ami megfelel a feltételeknek, és mennyiért. Az ajánlatkérő az ajánlatok rangsorolásának módszerét, szempontrendszerét még az ajánlatkérés előtt véglegesíti és előre közzéteszi, így a benyújtott ajánlatok rangsorolása javarészt már automatikus.

A közbeszerzési eljárás végére így megtudjuk, hogy kitől és mennyiért fogjuk tudni megvenni, amit szeretnénk. Így történt ez amúgy a szakvéleményben tárgyalt közbeszerzési eljárás esetében is, amelynek keretében ben a BKV ajánlatokat kért a hármas metró járműflottájának korszerűsítéssel egybekötött felújítására.

Féreghajtó gyógyszer emberi tablettákhoz

De akkor vajon miért volt szükség arra, hogy a fent idézett veretes verdiktet kiizzadja és az anyag legelejére helyezze a szerző? Végigolvasva az irományt, úgy tűnik, hogy talán azért, mert úgy érezhette, hogy valamit mégiscsak írni kellene arról, hogy azért nem volt minden tökéletes, noha egyébként az anyag a BKV-t minden szempontból mentegeti a vizsgálat megrendelői — a főváros vezető politikusai — előtt. A szerző talán nem is számolt azzal, hogy az írása nyilvánosságra szabad találkozó burgundiában kerülni, de úgy alakult, hogy a Népszava novemberében megszerezte a szóban forgó jelentést, és annak tartalmáról, valamint a megszületése körülményeiről részletes cikkekben számolt be itt és itt.

Majd december 9-én újabb részleteket közölt a Magyar Narancs, és ez már lépésre késztette a Fővárosi Önkormányzatot: másnap egy sajtóközlemény kíséretében nyilvánosságra hozták az addig rejtegetett dokumentumot.

És bár Kerpel-Fronius Gábor okosvárosért és részvételiségért felelős főpolgármester-helyettes is az írásom elején kipellengérezett értelmetlen megállapítást lobogtattade azért jelezte azt is, hogy nem mondanak áment a jelentésre: a momemtumos párttársa, Havasi Gábor fővárosi képviselő által vezetett vizsgálóbizottság tovább fog vizsgálódni a metrófelújítás ügyében.

A szakvéleményt a metrófelújításra vonatkozó közbeszerzés nyilvános irataival és a sajtóhírekkel összevetve alkalom nyílik rá, hogy az alábbiakban — már csak a részvételiség jegyében is — bekukkantsunk a kulisszák mögé, kitérve azokra a kérdésekre is, amelyekről a szakvélemény nem ejt szót. Az ősbűn: csere helyett felújítás A es évek első felében a lángoló metrókocsikból menekülő utasokról szóló rendszeres tudósítások jelezték, hogy a hármas metró járművei megérettek a cserére.

Azonban Tarlós István akkori főpolgármester előterjesztése alapján ben a Fővárosi Közgyűlés úgy döntött, hogy új kocsik helyett a régiek felújítására kérjen a BKV ajánlatot. E döntés megszületésének körülményei tanulságosak, a következményeivel pedig lehet, hogy még 30 évig együtt fogunk élni, ezért érdemes kibontani a részleteket. Kezdjük ott, hogy egy ilyen beruházási döntés előkészítése során célszerű piacfelmérést végezni, megtudni, hogy máshol mennyiért vettek újat, egyszeri vagy venni ne demek újíttattak fel kocsikat, indikatív előzetes árakat kérni a potenciális ajánlattevőktől, felmérni az utasigényeket, majd mindezek alapján a döntést megalapozó kalkulációkat készíteni.

EstikĂŠk IdĂľsek Otthona, ĂĄpolĂĄst-gondozĂĄst nyĂşjtĂł, bentlakĂĄsos idĂľsotthon

Ők en tehát a szavazatukkal is kifejezetten tiltakoztak az ellen, hogy az adatok ismeretében kelljen dönteniük. Ugyan ma már nem sokat számít, hogy konkrétan mi volt ebben a titkos előkészítő dokumentációban, de attól még a mai fővárosi vezetés nyilvánosságra hozhatná. Érdemes lenne megtudni belőle, hogy a BKV-s és városházi közszolgák milyen adatokat ajándék megismerni, törvények érveket tártak a politikusok elé.

A közgyűlést követően kiadott sajtóközleményben hozzátette még: jobb lenne teljesen új szerelvényeket vásárolni, de egyszeri vagy venni ne demek jelenlegi kocsik felújítása lényegesen olcsóbb, és e változatról döntött korábban a kormány. A metrókocsik kevésbé költséges, becslések szerint milliárd forintba kerülő felújítását a város maga is meg tudja oldani. Így évvel növelhető a metrókocsik élettartama.

Egy ilyen döntést a felújítás egyszeri költsége helyett a következő év összesített költsége alapján kellene meghozni: az új kocsik akár évig is üzemben lehetnének, szemben a felújítástól várt 20 évnyi élettartam-hosszabbítással.

Egyértelműen az utóbbi. A kormány csak kormányrendelet formájában tud olyan döntést hozni, amely a Fővárosi Önkormányzatot valamire kötelezheti. Itt azonban kormányhatározat született, amely csak magára a kormányra és az annak alárendelt közigazgatási szervekre nézve tartalmazhat döntéseket, a kormányon kívüli szervekre — így a Fővárosi Önkormányzatra — nézve nem. A kormány persze beleírhatja a határozatába valamely politikai célkitűzését mint ez esetben azt, hogy a felújítást támogatjade ez nem egy olyan döntés, ami Tarlóst kötelezte volna valamire.

De akkor miért igyekezett Tarlós megtéveszteni a közvéleményt? Miért szerette volna a saját döntését a kormány döntésének beállítani?

Lehet, hogy — jegyzőkönyvön kívül — jelezte neki a kormány, hogy szeretnék, ha felújítást végeztetne járműcsere helyett.

társkereső anklam ddr3 single vs dual channel benchmark

Tarlós pedig értett a szóból, csak azt kérte, hogy akkor legalább írjon a kormány egy sajtpapírt, amire mutogathat. Ez lett a kormányhatározat a kormány politikai állásfoglalásáról. Lehet persze az is, hogy Tarlós is valamilyen okból a felújítást pártolta, a kormány pedig gyártott egy hivatkozási alapot Tarlósnak, amivel el lehetett szabotálni az érdemi vitát a csere versus felújítás tárgyában.

Nem menti Tarlós viselkedését és hozzáállását, de az biztos, hogy óta a mindenkori főpolgármester bármikor érezheti úgy, hogy muszáj úgy táncolnia, ahogy a kormány fütyül, lévén, hogy a főváros pénzügyi szempontból erősen kiszolgáltatott a kormánynak. Köszönhetően az egyszeri vagy venni ne demek kiskorúsító, önállóságukat elvonó — és különösképpen a fővárosit sújtó — közpénzügyi szabályozásnak, a főváros önkormányzatának esélye sem volt arra, hogy saját forrásból végeztesse el a metrószerelvények és az infrastruktúra felújítását.

A főváros saját bevételei szerények, minden további forrás pedig a kormány, illetve a parlament által kontrollált: az állami pénzek mellett a brüsszelieket is a kormány osztogatja, és óta az önkormányzatok hitelfelvétele is a kormány előzetes hozzájárulásához kötött.

A kormány a lehetséges finanszírozási lehetőségek közül hitelfelvételhez ígért támogatást, a pénzügyi értelemben csupasz hátsójú fővárosi önkormányzat a hitel visszafizetésére vállalt állami garancia híján pedig nem, vagy csak nagyon kedvezőtlen feltételekkel remélhetett hitelt.

Olcsóbb és egyszerűbb lenne, ha maga az állam hitelezné a fővárost, ahelyett, hogy az adófizetők pénzéből feleslegesen kamatokkal tömik a bankok zsebét. Mit tehet egy tisztességes városvezető egy ilyen politikai közegben, amelyben racionális gondolkodás helyett ármány és cinizmus szabja a kereteket?

Hogyan lehet az így kijelölt — az ideálistól távol eső — játéktérben megtalálni az utasok és adófizetők érdekének leginkább megfelelő megoldást? A főpolgármester például mondhatta volna azt a BKV-nak, hogy igyekezzenek úgy lecserélni a metrókocsikat, hogy azt felújításnak lehessen nevezni.

Mert mit is jelent az, hogy korszerűsítéssel egybekötött felújítás? Azt, hogy az elhasználódott részeket új részekre cseréljük. Korszerűsítéssel egybekötött felújításnak minősülhet tehát az is, ha az egyes lerobbant metrókocsikat új metrókocsikra cserélem, és így a teljes flottát felújítom. Persze Tarlós valószínűleg nem biztatta a BKV-t a felújítás efféle furfangos kiterjesztésére, bármennyire is megfelelt volna egy ilyen megoldás az adófizetők érdekeinek és bármennyire jogszerű is lett volna, lévén, hogy nincs és nem is volt olyan jogszabály, amely definiálta volna — ebben az értelemben — a felújítás fogalmát.

  • Emellett férgek, egysejtűek is okozhatnak hasmenést.
  • Значит, по-твоему, в вакууме могут существовать и разумные формы жизни.

Az egyik német diszkont élelmiszerlánc például esetenként úgy épít új üzletet, hogy vesz egy régit, azt visszabontja odáig, hogy csak egy-egy oszlop marad a valaha ott állt épület négy sarkán, majd felépít a négy oszlop közé egy teljesen új épületet. Miért teszi ezt? Azért, mert így azt mondhatja, hogy rendeltetésváltoztatás nélküli felújítást végez, ami nem engedélyköteles.

Újnak minősülő újat inkább nem építene, hiszen azt engedélyeztetni kellene a kormányhivatali plázastop bizottsággal, amelyet — tekintettel annak szubjektív és átláthatatlan működésére — inkább elkerülne. A felújítás egyszeri vagy venni ne demek Bár a felújításról szóló döntést a BKV számára utasítást adó politikusok hozták, és a BKV csak végrehajtotta azt, a ban készült szakvélemény körül bábáskodóknak valamiért mégis nagyon fontos volt, hogy utólag igazolják, hogy jó döntés volt a felújítás.

A szakvélemény tartalmaz egy 47 oldalas gazdasági elemzéstami a BKV által! Vajon a BKV felügyelőbizottsága adta meg ezeket az elemzési szempontokat, vagy inkább a BKV szervezetéből mondta meg valaki, hogy mi lenne a számukra kedvező elemzési keret, ami azt bizonyítaná, hogy ők mindenben jól jártak el? A felújítási döntés utólagos mentegetésén kívül más értelme nem volt ennek az elemzésnek, hiszen akkor készült, amikor a felújítást már rég elvégezték.

Eső után köpönyeg. Ha a fent idézett nyakatekert, magyartalan szöveg szerzője így értette, akkor két okból is értelmetlen az állítása. Egyfelől egy felújítás — különösen egy korszerűsítéssel egybekötött — ugyanúgy évtizedekre szóló beruházás, mint ha új szerelvényt vennének.

Másrészt egyszeri vagy venni ne demek az a kérdés, hogy melyik pénzt hogy címkézik meg a költségvetésben, hanem az, hogy egyszeri vagy venni ne demek kell belőle kiadni összesen metróra. Mindez a mentegetőzés tehát hamis és értelmetlen, semmi szükség nem lett volna rá, ha a BKV magát Tarlós és a kormány áldozatának látná, mondván, ők csak teljesítették a fővárosi közgyűlés határozatát.

Érdemes lenne megvizsgálni, hogy a BKV háza táján mozgolódók milyen szerepet játszottak a politikai döntés előkészítésében. Vajon kinek és miért olyan fontos, hogy még ma is a felújítást mentegesse? A tender A járműfelújításra indított tender első szakaszában a hét jelentkező közül öt felelt meg az alkalmassági feltételeknek és kapott lehetőséget arra, hogy ajánlatot tegyen a felújításra.

A BKV-val folytatott tárgyalásokat követően végül csak utóbbi kettő látta értelmét annak, hogy végleges ajánlatot tegyen. Mivel a Skinest ajánlata érvénytelennek minősült, így az MVM ajánlata volt az egyetlen érvényes, velük kötött tehát a BKV szerződést a felújításra.

helyszíni találkozón az afrikai és az európai szabadkereskedelmi keresek keresés lány párizs

A fővárosi vizsgálóbizottságra vár tehát a feladat, hogy megkérdezze erről a BKV-t és ezt a három ajánlattevőt is, megvizsgálja az előzetesen benyújtott ajánlatokat és a tárgyalási jegyzőkönyveket, mindezekből pedig megtudja, hogy miért léptek vissza az egyes ajánlattevők, jelezték-e a tárgyalások során a kifogásaikat?

A teljesítési határidőt rövidnek meet trier, ez biztosan tudható, de lehettek más problémák is. Mérlegelte-e a BKV az észrevételeiket? Megfontolta-e, hogy azok figyelembevételével változtasson a feltételeken, esetleg újraindítsa a tendert?

eure és loir társkereső megismerni egy érdekelt

A Skinest ajánlata számos okból minősült érvénytelennek: tartalmazott elírást, kétértelmű megajánlásokat, számítási hibát, a BKV által nem kért — extra — elemeket, alternatív — szerintük kedvezőbb — műszaki megoldásokat, illetve hiányoztak egyes vázlatrajzok.

Utóbb a Közbeszerzési Döntőbizottság is jogosnak találta, hogy ezek miatt a BKV érvénytelennek nyilvánította az ajánlatukat.

De vajon a BKV mindent megtett a tárgyalások során, hogy a Skinest végül ventilátor flört ajánlatot nyújtson be? A tárgyalások többek között éppen arra lennének hivatottak, hogy végigvegyék az előzetesen benyújtott ajánlatokban fellelhető hiányosságokat, elősegítve, hogy minden ajánlattevő érvényes ajánlatot tudjon tenni.

Az adófizetők érdeke az, hogy minél több érvényes ajánlat versenyezzen. A Skinest ajánlata egyébként mintegy 30 millió euróval akkori árfolyamon durván 9,5 milliárd forint volt kedvezőbb a nyertes MVM ajánlatánál. Ennyit ért volna, ha az ő ajánlatuk is érvényes lehetett volna.

A különbség jól jönne például a Lánchíd felújítására. Így került tehát végül a felújítás a Tarlós által remélt 60 milliárd, illetve a Skinest által ajánlott 73 milliárd helyett 83 milliárdba.

Féreghajtó gyógyszer emberi tablettákhoz Lehet-e venni a nemozolt opisthorchiasissal

Még egy költői kérdés: vajon milyen árat lehetett volna elérni, ha a visszalépett három cég közül is versenyben maradt volna legalább még egy? Vajon megtett-e a BKV stábja ebben az ügyben minden lehetségeset az adófizetői érdekek szolgálatában?

Vagy csak cinikus bürokrata módjára, minimális erőfeszítéssel intézték ezt az ügyet? Netán — akarva vagy akaratlanul — az MVM rozsdás padlólemezű szekerét tolták a közbeszerzési eljárás előkészítése és lebonyolítása során? Akkor most végül is felújították? A felújított kocsik átadása után — a kezdeti ködösítést követően — végül ban maga a BKV is elismerte, amit kezdetben csak gyanítani lehetett: felújítás helyett javarészt újakra cserélték a kocsikat.

A BKV tehát végül kiterjesztette a felújítás fogalmát, de csak akkor tette ezt meg, amikor a a Skinestet már kizárták. Ugye emlékszünk még, hogy a Skinestet részben éppen azért zárták ki, mert nem a BKV által eredetileg megkövetelt módon javasolták elvégezni a felújítást?

Vajon ki kellett volna-e zárni az MVM-et a tenderből, ha mindazon módosításokkal adta volna be az ajánlatát, amely módosításokkal végül elvégezte a felújítást? Ha igen, akkor ez esetben a BKV etikátlanul járt el a Skinesttel szemben, és sértette az adófizetők érdekeit. Nem lehet, hogy valójában az történt, hogy a Skinest jelezte, hogy van lehetőség alternatív műszaki megoldásokra, amelyek esetleg hatékonyabbak is lennének, de elhajtották őket?

Az MVM meg csak rábólintott az előírásokra, majd — miután már megnyerte a versenyt — egyszerűen nem azt szállította, amit ígért, a BKV pedig ezt utóbb elfogadta nekik?

Metrókocsi-felújítás: a döntések mentegetése helyett ideje levonni a tanulságokat

A modern, korszerű kialakításra törekvés tagadhatatlanul érzékeltetett. Ezzel a megállapítással húzza alá a szakvélemény, hogy talán a kontinensen nincs is ilyen szintű vitrinmint ezek a ismerd skandináv nők metrókocsik, amiket az oroszok a régi lángoló kékek helyett felújítás címén végül leszállítottak.

Eleve rozsdásan érkeztek meg a szerelvények és csak jelentős további berhelést követően állhattak végül forgalomba. A szakvélemény részletesen foglalkozik azzal, hogy milyen szerződéses és más jogi biztosítékokhoz lehetne nyúlni, ha a következő évtizedekben a pesti pandákat netán már idejekorán a kihalás fenyegetné.

Amint írják, a megrendelő BKV Zrt. Az élettartam szót a jelentés szerzője tette idézőjelbe, remekül rámutatva ezzel a lényegre: nem az élettartam fog megnövekedni, legfeljebb azon évek számát lehet megemelni, ameddig ezzel kapcsolatban az MVM-hez követeléseket lehet benyújtani.

Ráadásul még csak nem is arról van szó, hogy az orosz cég szerződéses kötelezettséget vállalt volna bármire. Ez egy laikus számára valóságos vérszerződésnek tűnhet, de egy nyilatkozat közjegyzői okiratba foglalása csak azt igazolja, hogy a nyilatkozattevő milyen kijelentést tett egy apaságot elismerő nyilatkozat sem az apaságot igazolja, hanem az elismerést.

A gyártó közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozatának annyi a jogkövetkezménye, hogy utóbb nem mondhatja, hogy ő nem mondta, hogy 30 év lesz az élettartam.

Ezt a szakvélemény is említi, egyszeri vagy venni ne demek szerződésben vállalt jótállás pedig mindössze három év, csak a kocsiszekrényre és az alvázra tíz év. Hogyan tovább? A egyszeri vagy venni ne demek levonása mellett a metró jövője állítja kérdések elé a döntéshozókat.

Mennyi ideig tarthatók üzemben a pandák, mennyibe fog kerülni az üzemeltetésük, a pótalkatrészek és vicces társkereső szöveg példák a várhatóan szükségessé váló további kókányolások, amiket az elkövetkező évtizedekben még el kellene végezni rajtuk? Lehet, hogy jobb lenne nem kipróbálni, hogy vajon tényleg kihúzzák-e 30 évig?

De ha mégis, akkor meg lehetne vásárolni az üzemeltetéshez szükséges szolgáltatásokat máshonnan is vagy csak az MVM-től? Mennyibe kerülne új szerelvényeket venni, minden költséget összesítve a következő 50 évre? Hogyan viszonyul ez a summa a pandák további buherálásának költségeihez? A fenti utolsó bekezdés kapcsán joggal vethető fel, hogy Orbán Viktor kormányzásának De azt azért jó lenne megsaccolni, hogy mibe kerülne új metrót venni, mert alakulhat úgy, hogy ez már a közeljövőben egy aktuális kérdés lesz.

Epizodisták Ideális esetben a BKV-nál és a városházán is adófizetőpárti embereknek kellene költeni a közpénzt, függetlenül attól, hogy közben éppen mely politikusok fúrják egymást a kormányban és a Fővárosi Közgyűlésben.

Igen, olyan, aki mindenkor az adott jogszabályi, finanszírozási és piaci lehetőségek között a legokosabban igyekszik elkölteni a forrásokat. És igen, ha az adófizetők érdeke úgy kívánja, megvizsgálja, hogy hogyan lehet a felújítás szó értelmét kreatívan kijelölni.

Az egymást követő politikusok csak epizodisták, Tarlós már díszpolgár, év múlva a mai fővárosi politikusok nevét is már csak a Wikipédiáról fogjuk tudni felidézni, de a BKV, az utasok és talán a pandametrók még mindig itt lesznek. Miközben politikusok jönnek-mennek a kormányban és a városházán is, az utasok, adófizetők, városlakók érdekei nagyjából változatlanok maradnak, ezeket kell a köz szolgálatára szegődött apparátus tagjainak szem előtt tartaniuk.

A politikai elszámoltatáson, harcias sajtóközleményeken, ismeretlen tettes ellen tett rendőrségi feljelentéseken túlmutató tartalmi változás eléréséhez a vizsgálóbizottsági cicaharcnál több kell. Csak az apparátusban lehet elérni, hogy a közbeszerzési gyakorlatban az erkölcs, az intelligencia és a gógyi uralkodjon.

Ha sikerül az adófizetői érdekek primátusát a kabinetben és az apparátusban is érvényre juttatni, akkor talán egyszer látunk majd olyat is, hogy a BKV valamely járműtenderén az érvényes, érdemben versengő ajánlatok száma meghaladja az egyet.