Hajléktalan nő keresi ház


Serdült Viktória Tegye a szívére a kezét, aki még nem hallotta ezt az állítást. A probléma csak az, hogy ez egyáltalán nem igaz. Sőt, a magyar nőknek — ahogy azt nemrég a Nőügyek című kutatás is meet lépések — számos rendkívüli nehézséggel kell megküzdeniük életük során, legyen az a munkamegosztás, a gyereknevelés, vagy éppen az idős családtagok gondozása. A különbség csak annyi, hogy a nők, különösen Magyarországon, sokkal ritkábban beszélnek a gondjaikról a nyilvánosság előtt.

Az már a közpolitikai paradoxon része, hogy éppen azért, mert a társadalom kevésbé tartja őket problémásnak, a nők kevesebb figyelmet és társadalmi segítséget kapnak. Pedig Magyarországon több ezer olyan marginalizált nő él, akik számára mindennél fontosabb lenne a támogatás, mégis láthatatlanok maradnak.

Kunyhók a Terebesi erdőben: mosni itt is kell. MTI Fotó: Kallos Bea A Budapesti Corvinus Egyetem Társadalmi Nem- és Kultúrakutató Központjának kerekasztal-beszélgetése szerda este éppen arra kereste a választ, hogyan lehet azoknak a nőknek a sorsát és élethelyzetét megérteni — vagy akár megvizsgálni —, akiknek az élete teljes titok a többségi társadalom előtt.

Kosz és ürülék mindenhol: élhetetlen lett a Kőbányai út A nő a lapnak azt is elmondta, a régi lakosok fel vannak háborodva, mégsem mernek szólni a fővárosi fenntartónak, mert félnek, hogy felbontják a bérleti szerződésüket. Irén már 8 éve lakik a Kőbányai út ben, ami egy lakásos fővárosi tulajdonú bérház a Könyves Kálmán körút és Kőbányai út találkozásánál. Az épület csaknem felébe — mintegy 71 lakásba — hajléktalanokat költöztetett Karácsony Gergely főpolgármester, ami ellen Pikó András polgármester egyetlen szóval sem tiltakozott -írja a hirnyolc.

Az ő életükre ugyanis valami miatt az emberek többsége nem kíváncsi, így nem is kapnak megfelelő segítséget — pedig attól, hogy nem veszünk róluk tudomást, még ott vannak a szemünk előtt. A láthatatlan szégyen Kevesen tudják például, de Magyarországon a legutóbbi hivatalos adatok szerint hajléktalan nő él, közülük több mint háromezren a fővárosban.

Ez persze nem a pontos szám, hiszen nagyon sok a rejtett hajléktalan is, akik nem veszik igénybe a szociális ellátórendszert, így nyilvántartásba sem lehet őket venni. Helyzetüket nehezíti az is, hogy kevésbé vannak szem előtt, mint az utcán élő férfiak, nem utolsósorban azért, mert náluk a mindennapi problémák a szégyennel is keverednek. A szakember szerint azonban az utcán élő nőket — a túlélés gyakorlati részén kívül — egészen más problémák foglalkoztatják, mint férfi társaikat.

hajléktalan nő keresi ház

Elég csak azt megemlíteni, hogy ezek a nők általában édesanyák, ami hatalmas törést jelent számukra. Hogyan hajléktalan nő keresi ház egyszerre hajléktalanok és anyák is — teszik fel maguknak sokan a kérdést, választ pedig a legritkább esetben kapnak.

hajléktalan nő keresi ház

Súlyos dilemmát okoz bennük az is, hogy helyzetük miatt képtelenek teljesíteni a társadalom velük szemben támasztott elvárásait. Nem kell nagy dolgokra gondolni, sokszor egészen banális teendők vesznek el az életükből: nem tudnak főzni, a mosás a váltóruhára korlátozódik, a takarítást pedig a menedékhelyeken mások végzik helyettük.

Lengyel Lea és munkatársai kérdőíveket is kitöltetnek az éjjeli menedékhelyre érkező nőkkel, hogy még többet tudjanak meg helyzetükről. MTI Fotó: Balogh Zoltán Visszaszerezni az önbecsülést Budapesten egyébként több, kizárólag nők számára létrehozott éjjeli menedékhely van, ezek egyikét a RÉS működteti, nyáron 35, télen pedig 50 férőhellyel.

A helyiség azért különleges, mert itt nem kizáró ok az ittasság bent hajléktalan nő keresi ház nem lehet alkoholt fogyasztani és tüdőszűrő igazolást sem kérnek. Aki ide bejön, az kap némi ételt és egy ágyat aludni, reggel viszont el kell hagynia a menedékhelyet.

hajléktalan nő keresi ház

Sokaknak már ez is hatalmas segítség, de a szociális munkásoknak igazán az jelentené a sikert, ha a gyakorlati dolgok mellett lelki támaszt is tudnának nyújtani az érintetteknek, mivel a nők nagy részének erre van a legnagyobb szüksége. Lakatosné Jutka, a Város Mindenkié AVM női önsegítő csoportjának aktivistája szerint a hajléktalan nők számára a legnagyobb kihívás az, hogyan szerezzék vissza önbecsülésüket.

  • Ismerősök flensburg
  • “Mi is nők vagyunk. Kicsit koszlottabbak, mint a többiek, de attól még nők” – ezustcsillag.hu

Ő sem volt ezzel másképp, hiszen a rendszerváltás óta az utcán él, de a Város Keresés nő paris segítségével megtalálta a célját az életben. Több társa nem ilyen szerencsés. Én sem voltam ezzel máshogy, ötven évig magamat hibáztattam. A RÉS Alapítványnál télen 50 nő kaphat éjjel ágyat.

MTI Fotó: Balogh Zoltán Lakatosné Jutka tapasztalatai szerint a női hajléktalanok nagy része az állami gondozottak és a prostitúcióra kényszerített fiatal lányok közül kerül ki, akik számára szökés után csak az utca marad. A családon belüli erőszak — ahogy már írtuk — szinte kivétel nélkül jellemző rájuk, de a szakemberek olyan esetről is tudnak, amikor valaki harmonikus házasságban élt, de miután megözvegyült, nem volt képes átállni az egykeresős családmodellre.

Az aktivista azt sem titkolta, hogy nőként különösen nehéz megbirkóznia azzal a gondolattal, hogy idáig jutottak. Nem véletlen, hogy a szállókon néha kialakulnak barátságok, csoportok a nők között, hiszen kizárólag egymásra számíthatnak — mondta Bekker Balázs, a BCE korábbi szociológus hallgatója, aki újságíróként több cikkben is foglalkozott a hajléktalan nők helyzetével.

Tapasztalatai szerint közülük sokan lesznek társfüggők, mert könnyebben tudják átvészelni a mindennapokat, ha van mellettük valaki — csakhogy ilyenkor nem egyszer korábbi bántalmazó kapcsolatukba térnek vissza.

hajléktalan nő keresi ház

De mit csinálnak, ha menstruálnak? A női hajléktalanlét másik — nagyrészt láthatatlan — problémája az egyéni higiénia kérdése.

A kerekasztal-beszélgetésen is előkerült a kérdés, mikor jut el oda egy nő, hogy már nem zavarja, hogy nem tud minden nap zuhanyozni, vagy folyamatosan koszos ruhákban jár. Az érintettek ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy ennek nem kell feltétlenül így lennie, hiszen a menedékhelyeken van tisztálkodási lehetőség és még mosni is tudnak, ha szükség van rá. Betétet a raktárból kaphatnak. Fotó: Halász Nóra A higiéniai szükségletek meglétét az is bizonyítja, hogy sok szállóra azért nem mennek be a nők, mert bogarak és poloskák keserítik az ott élők mindennapjait.

Az elhangzottak alapján ez több szállón is problémát jelent, de azt még a szociális munkások sem tudják megmondani, miért. A RÉS Alapítvány éjszakai menedékhelyén például nincs ilyen probléma, de ennek az is lehet az oka, hogy viszonylag kicsi intézményről van szó, és ha mégis találnak poloskákat, azonnal meg tudják oldani az irtást.

Hajléktalan nő keresi ház nagyobb intézményekben viszont megoldhatatlan, hogy napokra, vagy akár hetekre az utcára tegyék a lakót — mondta Lengyel Lea. Szintén csak a női hajléktalanokat érinti a menstruáció kérdése.

  • Súlyok tudni
  • Index - Belföld - Sehol sem jut menedék a hajléktalan nőknek

Abból a kevés pénzből, amiből gazdálkodnak, nem mindenkinek van pénze betétre a tampon a higiénia miatt nem igazán jön szóbaa menzesszel azonban így is számolniuk hajléktalan nő keresi ház. A menedékhelyek többségén ezért mindig figyelnek rá, hogy legyen a raktárban betét, amiből bárki kérhet, és ezzel jellemzően élnek is. Az önbecsülést a legnehezebb visszaszerezni.

MTI Fotó: Bruzák Noémi A RÉS Alapítvány javára idén nőnapkor egy cég gyűjtést is szervezett, amelyben arra kérték a támogatóikat, hogy ne virágot, hanem fehérneműt vagy higiéniai termékeket vigyenek nekik ajándékba, ez rengeteget segített, hiszen fel tudták tölteni a készleteiket.

Igaz, néha vicces helyzetet is szült. A menstruációs szegénység kérdése nem csak a hajléktalanokat érinti. Váradi Mariann, a Magyar Vöröskereszt egészségfejlesztési szakmai vezetője arról mesélt, hogy Magyarországon ma rengeteg olyan fiatal lány és nő van, aki egész egyszerűen nem engedheti meg magának, hogy higiéniai termékeket vegyen.

Egyre több megyében találkoznak azzal a jelenséggel is, hogy az iskolás lányok arra a néhány napra otthon maradnak, mert szégyellik, hogy rongyokat használnak. A jelenségről már a Zoom. Itt tíz intézményében szeptembertől október végéig az összes felső tagozatos és középiskolás lány fél évre elegendő mennyiségű betétet kap, valamint egy rövid, de hasznos információkkal készített kiadványt.

Az érintett fiataloknak fős csoportokban interaktív beszélgetéseket is tartanak majd, ráadásul nemcsak a lányoknak, hanem a fiúknak is, hiszen — közvetett módon — őket is érinti a téma.

“Mi is nők vagyunk. Kicsit koszlottabbak, mint a többiek, de attól még nők”

Az a bizonyos három hónap Azzal minden szakember egyetért, hogy a marginalizált nők esetében a gyakorlati segítségnyújtáson kívül az is rendkívül fontos, hogy visszaállítsák az elveszett önbecsülésüket. Sokak életében a külvilági kapcsolatok is megszűnnek, ezért a közösségépítés is elengedhetetlen.

Ambrus Balázs Pedig a Dózsa György úti társasház lakóközössége nem mindennapi emberségről tett tanúbizonyságot: a szenvedélybetegségből épp kikeveredő fiatalember számára megvennék az épületben lévő szükséglakást.

A RÉS Alapítványnál például ezért vannak közös főzések, sütések, a NANE pedig nemrég önbecsülés programot is indított, melynek szakmai hátterét ők is átvették. Az alapítvány másik megismerni kollégák játék közös versmondásokat is tartottak, élő könyvtárat rendeztek, ami hatalmas élmény volt minden résztvevőnek. Sajnos, azonban amíg a kormányzat részéről nincs szándék arra, hogy segítsék a hajléktalanok visszailleszkedését a társadalomba, addig a civil szervezetek segítsége csak a felszínen jelent megoldást.

Janecskó Kata Csak a bántalmazás elől menekülő asszonyok töredékének jut meleg szállás éjszakára, az utcán még kiszolgáltatottabbak, mint a férfiak, sokan hiába szöknek el erőszakos partnerüktől, odakint újabb bántalmazó kapcsolatba kényszeríti őket a szükség. Cselédekké válnak, szexuálisan és anyagilag is kihasználják őket. Tizenhárom nő álldogál a Podmaniczky utca egyik kapuja előtt az esőben. A földön tömött szatyrok, gurulós táskák.

Az Utcáról lakásba egyesület mobilházakat épít hajléktalan családoknak. Ráadásul a két év letelte után egy hónapig nem is juthatnak be másik szállóra. Fontos sztorik.

hajléktalan nő keresi ház