Hullám- gothic ülések költsége

Látták: Átírás 1 országépítő építészet környezet társadalom a Kós Károly Egyesülés folyóirata A hátsó borítón Gerle János felvétele. Megjelenik negyedévenként. Bankszámlaszám: Felelős kiadó: Zsigmond László. Szerkesztőségi ügyintézés, szervezés, előfizetés az alábbi címen: Artbureau Kft Bp.

Nagymező u. Előfizetési díj a évre Ft. Külföldi előfizetőinknek a hullám- gothic ülések költsége is felszámítjuk. József u. Andrássy út Hess András tér 4. Krisztina krt. Az Országépítő honlapjának címe 2 1 3 Wesselényi-Garay Andor: Posztorganikus építészet a kortárs magyar építészet új fejezete Az Iparművészeti Múzeumban szeptember án zárt a Kós Károly Egyesülés fennállásának A Múzeumok éjszakáján megnyílt kiállítás azzal a sikerrel indult, hogy a australia know látogató az Iparművészeti Múzeum öko-programjait kerste fel, így a tárlatot több, mint 13 ezer látogató nézhette meg az első éjszakán.

A Vándorépítészek világhálója jelent meg a Magyar Építőművészet és az Örökség címlapján, ezzel a képpel számolt be több újság is a Múzeumok éjszakájáról. Előző számunk, amely a kiállítás előkészítésével egyidőben készült, több képet közölt a kiállított anyagból, de teljeskörű katalógusként nem szolgálhat.

Terveink szerint a következő szám ad számot részletesen a kiállítás anyagáról és fogadtatásáról. Ugyanígy a kiállításhoz kapcsolódó nemzetközi konferencia anyagát is a későbbiekben tudjuk Olvasóinknak átadni.

Az augusztus utolsó napjaiban lezajlott kétnapos dunántúli tanulmányúton kilencvenkét külföldi érdeklődő vett részt, a piliscsabai konferencián elhangzott előadásokat mintegy százötven résztvevő hallgatta végig. Az előadásokról videófelvétel készült, ennek alapján szeretnénk jövőre a teljes anyagot szerkesztett változatban publikálni.

A szerves építészet értelmezéséhez, mai viszonyaink közötti jelentéséhez jelent vitaanyagot az a három tanulmány, amelyek közül az elsőt, Kőszeghy Attiláét előző szá munkban közöltük.

Index - Mindeközben - Budapest legmenőbb buszmegállója egy sportpálya mellett van

Most Wesselényi-Garay Andor és Helyes Gábor felkérésünkre írt cikke következik, örömmel vesszük Olvasóink ezekkel kapcsolatos észrevételeit. Számunkban közöljük továbbá a MA Mensch und Architektur Man and Architecture Newsletterben megjelent három cikk fordítását, amelyek ugyanezzek a kérdéssel foglalkoznak.

Szerzőik közül ketten a piliscsabai konferencián is előadtak. Fent: a konferencia résztvevőinek egy csoportja a Tihanyi Apátság előtt; lent: a kiállítás részletei: lent balra: Blazsek Gyöngyvér bútorai Csete Ildikó textiljeivel; jobbra: az első Goetheanum és a rárósmulyadi kápolna modellje.

E rövid tanulmány téziseként kívánom megfogalmazni, hogy a magyarországi kortárs építészet egy jelentős hullám- gothic ülések költsége ikonografikusan jól azonosítható csoportja művészeti, kulturális és stiláris erővonalak mentén rendeződik, mely mennyisége okán is indokolttá teszi egy új fogalom be vezetését. Ez a fogalom a posztorganikus építészet, amely a kortárs magyar építészet olyan állapotát jelöli, melyben a Makovecz Imre nevével fémjelzett organikus építészet második és harmadik hulláma, valamint az észak-euró pai tégla-modernizmus magyarországi alkalmazását problematizáló építészek formálási és kulturális törekvései szerencsés módon találkoztak.

Az öt számot tar talmazó audió korong mellé a srácok hozzácsaptak még egy DVD-t is, amin klipeket, videófor gatásokat, és képeket találhatunk, betekintést kapunk így a zenekar tagok napjaiba a Magyar Szigeten, vagy egy fotózáson. A borító és a szövegkönyv kiváltképp igényes, minden apró részlete a ter vezõ munkáját dicséri. Zeneileg valamivel ütõsebb számokra számítottam, mivel úgy emlegetik õket, hogy õk a nemzeti hárdkór zászlóshajója.

Ezek a példák leginkább a tégla extenzív használatával írhatóak le. Egészen rendkívüli teljesítmény az, hogy húsz esztendővel a generációk életét meghatározó politikai rendszerváltozás után a társkereső oldal ne csapdák építészet eljutott önazonosságának oly mértékű definiálásáig, amit ez a rövid írás sugall. Hogy valóban létezik autonóm építészeti törekvéseknek olyan csoportja, amit leginkább a tégla használatával jellemezhetünk.

Különösen figyelemreméltó ez annak ismeretében, hogy Magyarországon, melynek tájkarakterét a hegyek között elhelyezkedő, nagy kiterjedésű síkság, vagyis az Alföld határozza meg, a téglaépítészet a Az egyértelműen északi hatást mutató anyag ez időszaktól fogva annak a vitának a kereszttüzében állt, amely pontosan eme északi idegenszerű- 1 vö: Ferkai András: Tégla in: Máté Gábor, Turányi Gábor: Tégla. Stalker Studio, ség alföldi létjogosultságát kérdőjelezte meg.

Ettől, valamint a két világháború közötti modern építészet európai és amerikai térhódításától függetlenül a tégla mint anyaghasználat köré olyan formálási mód rendeződött, amely a Ez a tradíció napjaink ban éli virágkorát, amely olyannyira erős, hogy mindössze pár lépés választ el bennünket attól, hogy kijelenthessük: a mértékadó kortárs magyar építészet legfőbb karakterisz tikuma voltaképpen a tégla használata.

A posztorganikus jelző használata több szempontból is szerencsésnek tűnik.

15 načina kako da dođete do svog prvog bitcoina

Egyrészt a szó valós jelentése tükrözi azt, hogy olyan helyzetről van szó, amely meghaladja az organikus építészetet, rögzíti az organikus utáni állapotot. Alliterációja a posztmodernnel ugyanakkor jelzi, hogy képviselői a modernizmus univerzalizáló tendenciái után a helyi jellegzetességekre adott válaszként értelmezik az alkotást, miközben a névadás ritmusa posztorganikus-posztmodern elfogadja a nagy elbeszélésekkel szembeni szkepszist, amely a jelenkort változatlanul jellemzi.

A magyarországi posztorganikus építészeti állapotot mint metszéspontot definiáló két, egymást alapvetően idegenül szemlélő irányzat rendkívül komoly azonosságot mutat a hely szellemének kutatásában, bizonyos regionalista vonzalmakban, a sztárépítészettel, valamint a stílusirányzatok divatjával szembeni kritikai ellenállásban.

Ezeknek a csak részben építészeti attitűdöknek és a mögöttük álló, rendkívül heterogén szakmai közösségnek az olvasztótégelyeként az elmúlt tizenöt esztendőben a tégla rendkívül invenciózus vagy éppen tapétaszerű használata áll. A fentebb megnevezett posztorganikus építészetnek a tégla bizonyos szempontból csak akcidentális, tehát nem kikerülhetetlen vagy mitikus eleme.

MI IS BŰNÖSÖK VAGYUNK! ÉS TE IS!- Őszinte tapasztalataink a pusztuló óceánról és a klímaváltozásról

Jóval kisebb arányban, de találkozhatunk a terméskő, illetve a nyersfa kevert alkalmazásával hullám- gothic ülések költsége. Mindez igazolja e tanulmány hullám- gothic ülések költsége azon elemét, amely a posztorganikus építészetet a magyar építészet olyan kereszteződésének, esetünkben szerencsésen hosszú ideig tartó állapotának tekinti, mely egészen addig fog tartani, ameddig új töréspont, vagy elágazás nem jön létre a transz- és szupermodernizmus legfőbb toposzának számító látszó, nyers vasbetonban rejlő plasztikai érték 2 3 4 kihasználásában.

Az egyes építőanyagokhoz rendelt történelmi, társadalmi és regionális érték ma ugyanis a téglát fogadja el annak az építőanyagnak, amely a szocialista nagy ipar jelentette eróziónak képes volt ellenállni. Ezzel el is érkeztünk azon okok bemutatásához, amelyek magyarázhatják a tégla kiemelten magas státusát a kortárs magyar építészetben.

Elsőként említendő tehát a tégla értékalapú választása.

Eredetileg — nagyjából nyolc éve — úgy terveztem, hogy ez a mesékkel és képzelődésekkel teli könyv olyan novelláskötet lesz, amelynek a címe Az embereknek tudniuk kellene, hogy ki vagyunk, és azt is, hogy itt jártunk, mégpedig a Little Nemo képregény egyik sora után amelynek gyönyörű színes reprodukciója immár megtalálható Art Spiegelmen In the Sadow of No Towers könyvébenés amelynek minden történetében egy-egy agyafúrt, megbízhatatlan narrátor meséli el az életét, azt, hogy ki ő, és azt, hogy egyszer valaha ő is itt járt. Tucatnyi ember, tucatnyi történet. Ez volt az ötlet; aztán jött a valóság és belerondított, mert ahogy elkezdtem írni a történeteket, egyesek szófogadóan felöltötték azt a formát, amit szántam neki, egyes szám első személyben szólaltak meg és valaki életéről szóltak, mások azonban erre egyszerűen nem voltak hajlandók. Az egyikkel addig nem mentem semmire, míg a szereplőket el nem neveztem az év hónapjairól, egy másik pedig addig-addig nyűglődött az identitásával, hogy kénytelen voltam harmadik személyben beszéltetni.

A szocialista nagyipar komplett szakmai tradíciókat tönkretévő iparosított légkörében a tervezői szabadság és akarat a múlt század hatvanas éveitől kezdve egyre inkább háttérbe szorult. Az építészeti formálásról a lakótelepek iparosított építése során szó sem lehetett, így külön szenzációnak számított, ha egy tervező el tudta érni, hogy épülete ne előregyártott vasbetonból készüljön.

A tégla igénye tehát a sztenderdizált építési mód elleni ellenállás szimbóluma lett, amely párosult azzal az európai, s Magyarországon különösen erős tradícióval, amely az épületet az idő múlása ellen emelt jelként, emlékműként fogja fel.

Nem véletlen, hogy ebben a helyzetben a tervezők választása nem a magyarországi éghajlatnak, a telenként húsz-hu szonöt fagyási ciklusnak ellenállni képtelen fára esett. A tégla jelentősége a nagyipari termelésben szükségszerűen összeomló építőipari morál részleges fenntartásában is szerepet játszott.

Ezt az anyagot pontosan, a kézművesség szabályai szerint kell rakni, ahol nincs lehetőség az utólagos vakolásokra, eltakarásokra. Egy téglaburkolatú épület természetesen az építészeti részletezettség, csomóponti megtervezettség ígéretét és lehetőségét is hordozta, amely úgyszintén kirítt a tervezővállalatok normájából.

Ez a napjainkig tartó, monomániás részletezettség bizonyos regionális felhangokkal egészült hullám- gothic ülések költsége azután a nyolcvanas esztendők végén. Hullám- gothic ülések költsége emberi kéz által a földből vett és tűz által égetett agyag 2 a földhöz, tájhoz és régióhoz kötöttség szimbólumaként kezdett viselkedni.

Magyarország területének nagy része alkalmas arra, hogy a földből agyagot vegyenek, majd azt téglává égessék ki, így a helyi anyagból készült tégla az épület helyhez-tartozásának szimbólumává, sőt közvetítőjévé vált. Ezen az építőanyagon keresztül válhatott a táj és a tradíció részévé az épület úgy, hogy közben a formálása elkerülhette azt a mitikus múltidézést, amivel a hullám- gothic ülések költsége organikus építészet az első társadalmi sikereit aratta.

Az építőanyag földhöz kötöttsége természetesen teremtette meg a bontott tégla kultuszát azokon a területeken, amely már nem volt alkalmas a helyi gazdaságos téglatermelésre. Ezekben az esetekben az egykoron 2 Fritz Höger: Megjegyzések az építőművészetről és a mai kor nyerstéglaépítészetéről in: Tér és Forma idézi: Ferkai, i. E két elem, a helyi bontott és új égetésű téglák megnyugtató választ adtak egy, a magyar építésztársadalmat mintegy százötven esztendeje foglalkoztató kérdésre: mitől lesz magyar építészet a magyarországi építészet.

Mint látható, a magyarországi építészeti aranygeneráció egy komoly hányada logikus, történelmi és építési hagyományokon keresztül jutott el a tégla életműszerű alkalmazásához. Nem tudunk azonban hasonló okokat felmutatni a fiatalabb generációnál, amelynek úgyszintén egyre szélesebb csoportja választja építőanyagként téglát.

Ennek magyarázata a normakövetésben áll. A normakövetés vagy durva sommázattal a másolás az individuális építészeti és művészeti tevékenységet előtérbe helyező korban rengeteg kritikai kérdőjelet kap, mégis elengedhetetlen ahhoz, hogy George Kublerre gondolván 3 a tradíció, bármilyen tradíció létrejöhessen.

A fiatal generáció számára a téglahasználatot értékválasztásként megélő mesterek váltak példaképpé, és ezt elősegítette azok emberi etikai magatartása is. E normakövetés indokai között természetesen a magyarországi építészképzés, illetve a posztgraduális kurzusok csúcsának számító Mesteriskola működése is előkelő helyet foglal el.

Kicsiny nemzetként a meghatározó építészeti elit tagjai néhány nagy, a II. E szakmai normákat vette át a jelenlegi elit, amely érthetően napi gyakorlata és oktatási tevékenysége révén adja tovább mindezt a fiatalabb generációnak.

Ezt a folyamatot természetesen már átszövi az építészeti siker és boldogulás ígérete is.

A téma: rdulópontok, amelyek meghatározzák a sorsunkat.

A legújabb nemzedék számára a tégla alkalmazása egyfajta záloggá vált a sikerre, arra, hogy a vezető és jegyzett építészek klubjába léphessen. Az így létrejött zártláncú formaáramlás olyan újabb, napjainkon messze túlmutató lendületet adott a magyarországi téglaépítészetnek, melynek hajtómotorjaként nem feltétlenül az etika, hanem a személyes és érthető szakmai elismertség utáni vágy dolgozik.

E folyamatok természetes módon találkoztak a nemzetközi sajtóban már számtalanszor elemzett organikus 3 Kubler, George. Yale University Press, Kubler rendkívül szimpatikus elmélete abból indul ki, hogy stílustól függetlenül a művészet történetét bizonyos formaproblémák váltakozása jellemzi.

Ők Makovecz Imre politikai ellenállását feladva lévén megszűnt az ellenség olyan forma- és anyaghasználati kísérletekbe kezdtek, amely az építési gyakorlat és a formák tradicionalizmusa mellett konformmá tehetők egy történelmi kis- vagy akár nagyváros környezetében is.

Szükségszerűen bukkantak rá a téglára, amellyel a városi tűzfalak kopár látványára rímelve az igazodás eme új fajtáját is megteremtették. A tégla ily módon közvetítővé vált. A korábban jellemzően vernakuláris környezetben megélő organikus építészet számára az anyag törvényszerűségeinek megfelelő, stilizált ornamentikával biztosította a Helyes Gábor városi jelenlétet, ugyanakkor a fent említett földhöz kötöttség útján az alapvetően modernista urbánus trenírozású építészek számára pedig természetes átjárást tett lehetővé a rurális és a városi tájak között.

A dichotómikus vitákban könnyen elvesző magyarországi építészet ritka viselkedési nyugvópontra jutott a tégla alkalmazásán keresztül. A modern építészet lakó- és szociális elveit nem tagadván, a hely akár városi, akár rurális értékének és építési tradíciójának fenntartásával két, korábban egymásnak feszülő irányzat metszéseként olyan építészeti állapot jött létre, melynek jelölésére a posztorganikus építészet fonémája a legalkalmasabb.

A magyar szerves építészet Wright felől nézve minden kör köré egy nagyobb kör vonható Ralph Waldo Emerson A magyar szerves építészet apostolai három-négy forrást jelölnek meg kiindulópontjukként: a magyar népi építészetet és őshagyományt, a Rudolf Steiner alapította antropozófiát, a szecesszió Lechner, Kós és Gaudí fémjelezte törekvéseit, valamint Frank Lloyd Wright organikus építészetét.

Az alábbiakban elsősorban Makovecz Imre és Csete György munkái alapján röviden megkísérelném bemutatni, mennyit vett fel Wright gondolataiból a magyar szerves építészet, és hullám- gothic ülések költsége az, ami még alapvetően hiányzik belőle. Építészekkel nem érdemes vitatkozni. Komplett életműveikkel még kevésbé.

Amikor a lehetséges sok-sok fontos szempontból egyet kiemelve a wrighti építészetfelfogás irányából vetek némi fényt a magyar szerves építészetre, azt nem kritikai szándékkal, nem a wrighti organikus építészetet hiányolva teszem. Egyetlen okom van csupán: én így látom őket.

Maga az organikus építészet fogalma Frank Lloyd Wrighttól ered. Ő definiálta így kényszerűségből a sa ját művészetét, melyet eredetileg, a Bauhaus fellépéséig egyszerűen modern építészetnek nevezett. Wright minden tekintetben modern felfogású alkotó volt. Teljesen a jövő felé fordult figyelmével, bátran alkalmazta kora legújabb épületszerkezeteit eredendően új épület- és térfelfogásának kifejezése érdekében.

Úgy vélte, a modern iparosított technika szörnyűségei akkor jelentkeznek, ha régi, már meghaladott eszméket szolgálnak velük új köntösben a szocés kapreál stílusépítészetbenvagy mint a Bau haus hullám- gothic ülések költsége Le Corbusier, ha az embert állítják a technika szolgálatába.

A magyarországi szerves építészet a világ organikus építészetében egészen különleges helyet foglal el. Létrejöttét, hangsúlyait alapvetően meghatározta a XX. Ennek a II. Ez egyrészt abból az öröklött provincialitásból következett, hogy a as, es években nálunk jószerivel alig hallhattak Wright épületeiről.

Másrészt a szocreálból után kilábaló hivatalos hullám- gothic ülések költsége a Bauhauson, illetve az erősen szektás, balos jegyeket mutató magyar CIAM csoporton kívül alig ismert el progresszívnak más korábbi modern törekvéseket.

Hiába álltak a Berlinben diplomázott Domány Ferenc harmincas évekbeli legjobb budapesti művei Szent István parki bérház, Margit krt. Dugattyús ház, Broadway mozi nagyon közel Wright áram ló tér- és formafelfogásához, és sokan mások is hiába próbálkoztak jórészt ösztönösen a Bauhaustól eltérő 4 5 5 Domány Ferenc: Dugattyús ház, Budapest, Margit krt.

Sajnos után, mint polgári stílust, az ilyen, nem kellően dogmatikus modern törekvéseket teljesen elhallgattatták és száműzték az oktatásból is. A kezdetek mindig meghatározóak. Weichinger professzornak hála aki kivételesen ismerte és becsülte bár nem értette Wright építészetétMakovecz már építészhallgatóként olvashatta Wright gondolatait jellemző módon a hivatalos oktatáson kívül, bizalmas körben. Ám eléggé félreértve őket, a hullám- gothic ülések költsége Arts and Crafts mozgalom amerikai ágához sorolta Wrightot.

ISSN Sziasz tok!

E korai tévedése később is fennmaradt: az organikus építészetet ma is az Arts and Crafts idilli, a kézműves hagyományokat felelevítő XIX. Wright ide vonatkozó alapvető írását, az Art and Craft of the Machine-t a mai napig nem adták ki magyarul, pedig ebben ugyanúgy elhatárolja magát a naiv kézműves revivaltól, mint harminc évvel később a Nemzetközi Stílustól.

Paradox módon az elvhű kommunista és Bauhaushívő Major Máté segített kiadni ha jól tudom, a es Rudolf Steiner: Második Goetheanum években a Testamentum-ot, ami Wright legköltőibb írása ugyan, de teljességgel érthetetlen annak, aki csak ebből tájékozódhatott a wrighti eszmékről.

Az építészhallgatóknak a as es hullám- gothic ülések költsége sem jutott több Wrightból, mint néhány elmosódott kép, esetleg a Wright-tanonc Bruce Goff meg Paolo Soleri félbolond hippiházainak fotói. E sorok írója a as évek elején is csak egyetlen gótbetűs! Esélyük sem volt rá, hogy élő valóságukban találkozzanak Wright házaival, pláne, hogy kijussanak tanulni Taliesinbe, Wright műhely-iskolájába, pedig az a hatvanas-hetvenes években még virágzott, veje, Wesley Peters vezetésével.

Ha a XX. Ezzel szemben a történelmi deformáció a magyarok fejlődését is deformálta. Autodidaktákká kellett legyenek, elutasítva mindent, ami modern, hiszen a modernitásból csak annak torzképét láthatták. Közben Makovecz beleszeretett a szocializmusban betiltott antropozófiát megalapító, számára megkérdőjelezhetetlenné váló, magát építészként is kinyilatkoztató Rudolf Steiner látnoki formáiba.

A találkozás Steinerrel formailag egy antropomorf épület ideálját hozta el számára.

Ezt az ember-angyal-dé mon arcú épületet amit Makovecz az építés magyar szavaiból is igazolást nyerve nagyszerű művészi önkénnyel vezetett át Steinert messze felülmúló formákba alapvetően Steiner második Goetheanumja oldalak regionális társkereső, Dornach, Svájc ihlette.

A döbbenetes, példa és formai előzmény nélküli második Goetheanum végeredményében is inkább egy szimmetrikus, expresszív formavilágú, nehézkes koponya-szobor Rudolf Steiner: Második Goetheanum barlangszerű beltérrel, semmint valódi épület. Utóbb a svájciak, érezvén a ház nem autentikus beltéri gondjait, a es évek vége felé egy szobrásszal! Ehhez képest egy arcátültetés kismiska Steinerrel ellentétben a másik nagy példakép, Antoni Gaudí igazi, professzionális építész volt.

Az ő ideálja a gótikus katedrálisokat is felülmúló, támpillérek nélküli, tisztán nyomóerőket tartalmazó épületeszmény volt. Mint mélyen hívő keresztény, így remélte feloldani a szecesszió nagy rejtett hiátusát, nevezetesen az antik oszlop-gerenda építészet meghaladását.

Ez a szerkezeti ideál vagyis a húzóerőket az épületből száműző rendszere meghatározó vonásává lett Makovecz és Csete építészetének is.