Látszó fehér férfi kamerun, peri-mikro-szkóp - Turóczi Ildikó: Házasságkötési szokások Észak-Nyugat Kamerun törzsi királys


Author: Turóczi Ildikó Published Date: Jelen kötet a terepmunkáim, önkéntes humanitárius misszióim során szerzett tapasztalatok, benyomások, kételyek és gondolatok gyűjteménye.

látszó fehér férfi kamerun hely gazdag amerikai találkozó

A klímaváltozás, a globális felmelegedés, a növekvő turisztikai, humanitárius és gazdaságpolitikai érdeklődés kedvez a kórokozók terjedésének is, ezért látszó fehér férfi kamerun járványtani sétára is invitálom az olvasót. Ugyanakkor köszönet is a sok segítségért, amit ezen évek alatt kaptam mindazoktól, akik a néha lélekpróbáló napokban velem voltak, leveleimet fogadták és megválaszolták, mindazoknak a kameruni, észak- és dél-szudáni kollégáknak és barátoknak, kik önzetlen jóindulattal segítették munkámat, válaszoltak kérdéseimre, beavattak közösségük szokásaiba.

Joseph Daul, a PPE képviselőcsoport nevében. Mindent meg kell tennünk az euró stabilizációjának és megerősítésének érdekében. Állam- és kormányfőink azóta már jelezték mély elkötelezettségüket az európai valuta iránt, amit az is megerősít, hogy ez év elején Észtország is csatlakozik az euróövezethez, illetve ez ékes példája annak, hogy hogyan lehet betartani azokat a szabályokat, amelyeket a nagyobb tagállamok nem tartanak be.

Vízre várva A kórházhoz vezető út kietlen, repedezettre szikkadt földek mentén haladt, a köves-kavicsos út mentén itt-ott csontra aszott állattetemek hevertek a sivár, szürke, kopár földön. Zarándoklat ívóvízért Az elfogyni látszó betonút mellett itt-ott kőhalmok hevertek a kiszikkadt földek mentén, a holdbéli tájban egy-két donky-car, szamár-húzta fémvázas kiskocsi poroszkált, itt-ott felbukkant egy-két eltévedt teve, csacsiháton hosszú lábú, fehér burnuszos magas arab férfiak ügettek.

A sofőr a két Szudán közti véget nem érő konfliktusokról beszélt, arról hogy a szétszakadás óta csak hanyatlik mindkét ország, sok a háború és a menekült.

Helyismertető monológjának és közös utazásunknak egy rövid útszéli kávézás, teázás vetett véget. Itt találkoztam a kollégával, akit felváltani indultam Tabarak Allahban.

látszó fehér férfi kamerun találkozó egyetlen nő svájcban

Kicsi a csapat, mondta a kolléga, lesz saját tukulod, vigyáznod majd csak a kígyókra és a skorpiókra kell, mert esős évszak jön, és azt mondják, az eső kiűzi őket a föld repedéseiből. A gyömbéres kávét kellemes illatfelhő lengte be, csak az illat és a humorérzékem maradjon, villant át az agyamon, majd egy búcsúbólintás és mosoly után autót váltottunk, ő Kartúmba indult, én meg a kala azart kezelő kórházba.

A napok, hetek, hónapok néha gyorsan, máskor meg csigalassúsággal teltek. A kórház területét ritkán hagytam el, ha a betegek száma csappant, mindig került egyéb teendő, olvasni- vagy tanulnivaló. Úgy a második hónap után érkezett a hír, hogy tőlünk nem messze ismét kolerajárvány ütötte fel fejét, és indulnunk kell a már szűk hete ott dolgozó, fáradt kollégákat váltani.

Hová tűntek az érzelmek?

A koleráról valamikor egyetemista koromban tanultam, láttam képen koleraágyat, és tudtam, hogy kezelésében, megfékezésében egyetlen tényező fontos, de az nagyon: az Idő. Néhány óra múlva már egy terepjáróban döcögtünk, hogy átvergődjünk egy végtelennek tűnő agyagos-latyakos sártengeren.

Koleratáborban — a betegeket ágyastul hozzák, mert van, amikor az is hiánycikk.

Nyilas Gergely

A járványok felbukkanása, terjedése és megfékezése, a feltárt és még ismeretlen tényezők kutatása figyelmet, odafigyelést és állandó kihívást is jelent. Gondoljunk például a még mindig sok rejtélyt tartogató ebolára, vagy például az évezredek óta létező leprára, aminek terjedési módjáról még mindig igencsak keveset tudunk, a globális felmelegedés okozta változásokra, ezek következményeire, vagy a védőoltások elleni kampányokra, melyek kezdeményezői aligha vannak tisztában a bennük rejlő kockázattal.

De gondolhatunk a gyógyszerbizniszre, a reklámszagú fogyasztói társadalom csapdáira, az összeesküvés-elméletek terjedésére, az egészségügyi rendszer néha paradox reformtörekvéseire, az egészségügyi ellátás minőségére, mindazokra a tényezőkre, melyek ellehetetlenítik a megelőzés és gyógyítás aktusát, megingatják a beléjük vetett hitet és bizalmat.

Úgy tűnik, könnyebb a Marsra utazást tervezgetni, mint a Föld járványait felszámolni, és könnyebb illúziókba ringatni magunkat, csodákban hinni vagy csodákra várni, mint szembenézni a néha rémisztő valósággal. A nyomor, a mélyszegénység, a háború és pusztítás, a halál és elmúlás gondolata nyomasztó, elkedvetlenít, zavart vagy rémületet vált ki bennünk, de vajon tudunk-e együttérezni a hátán egyetlen batyuval útra kényszerülő menekülttel vagy a járvány sújtotta nincstelennel?

látszó fehér férfi kamerun itt található az angolszász sajtó kedvezmények

És ha empatikusak vagyunk is, milyen mértékben társul ehhez, tudatosan vagy sem, önmagunk, családunk, közösségünk féltése a potenciális veszélytől, az ismeretlentől, a számunkra idegentől? Mennyire erősebb önmagunk féltése, mint az empátiánk, az együttérzésünk, miképp kerül ez balanszba, kerülhet-e egyáltalán?

Miközben a néhány nappal azelőtt maximális sürgősséggel felállított kolerakezelő pont felé döcögtünk a mindent beborító agyagos sártengerben, ilyen és ehhez hasonló gondolatok forogtak az agyamban.

A sokat kibíró terepjáróban én voltam az egyedüli nő és én voltam az egyedüli idegen, az expat. És most, mikor ezeket a sorokat írom, tudatosul bennem, hogy akkor és ott valójában megszűnt az idegenség és másság határa, feloldódott és belesűrűsödött a feladatba, amiről még gyakorlatilag csak annyit tudtunk, hogy ha nem tudjuk tartani a ritmust, ha a járvány gyorsabb lesz, mint mi, akkor az igen nagy baj.

Szolnok Megyei Néplap, 1964. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

Esős évszak kezdődött, terepjárónk kerekei elmerültek a lábszárközépig érő tapadós sárban; az útmenti bozótban néhány mezítlábas alak bukkant fel, csontra fogyott tevék vánszorogtak, málhát cipelő szamarak bőgtek a szürke, monoton, kietlen táj csendjébe. Ivóvízzel, infúziós látszó fehér férfi kamerun, hátizsákkal telepakolt terepjárónk néha elakadt, beleragadt a gyurmaszerű agyagba, ilyenkor megálltunk, a férfiak kilapátolták a kerekek alól a sáros latyakot, rutinosan szedték ki a kátyúból az elakadt járművet és estére szutykosan-fáradtan megérkeztünk a CTC-be cholera treatment center.

Koleratáborban Azon a vidéken alig egy hete jelent meg a kolera, és a betegek száma ijesztően szaporodott. A járvány érintette a szomszédos települések törzseit és az erre vándorló nomád népeket is. A tábornak rövid idő alatt híre ment. Félig alélt betegeket, gyerekeket és felnőtteket hoztak szamár hátára erősített fémvázas, vastag műanyagszálból font ágyakon, távolról érkező alakok vánszorogtak a mindent elnyelő latyakban.

"Keresem hullt levelek nyomát, Míg felsejlik a foszlott alomból A már megalvadt idő humusza."

Regisztráltunk, kórlapot vezettünk, az egymástól különböző törzsi nyelvek értéséhez tolmácsot kerestünk; a prognózis jórészt a hasmenés és hányás okozta kiszáradás mértékétől és szövődményeitől függött. Naponta szembesültünk a hannover társkereső, de figyelni rá nem volt sem időnk, sem lelkünk, sem energiánk; most, miközben ezeket a sorokat írom, vézna csecsemők, alélt gyerekek, szoptatós anyák arcai bukkannak fel előttem, mint a járvány szörnyű valósága.

Nyarán, Feleségemmel, Etával elhatároztuk, hogy meglátogatjuk a Kamerunban misszionáriusként dolgozó Eszter leányunkat, aki férjével, Andreas Ernsttel a Mada népcsoport között dolgozik, az Észak-Kameruni Tokomberében. Alapos előkészületet követően, Néhány nap fővárosi tartózkodás után mentünk tovább gépkocsijukon, előbb egy rövid nyaralásra, az Atlanti Óceaán partján Kribiben, majd több napos utazással Marouán keresztül Tokomberébe. Odautazásunknak a gyermekeink viszontlátása mellett célja az is, hogy lehetőségeinkhez mérten segítséget nyújtsunk ottani életük komfortosabbá tételében.

Az elküldött székletmintákra soha nem kaptunk választ, és ha klinikailag cáfolhatatlan is volt a kolera diagnózisa, ennek soha nem lett bakteriológia bizonyítéka.

A világnak azon az alig jegyzett helyén Szudán hivatalos statisztikái szerint akkor nem a kolera pusztított, csak egy vizes látszó fehér férfi kamerun betegség, és az is csak szűk hónapig. Nekem akkor és ott egyértelművé vált, hogy a világnak ez, és az ehhez hasonló megszámlálhatatlanul sok helye talán soha többet nem lesz koleramentes, ezeken a helyeken soha nem lesz tiszta ivóvízhálózat, sem szennyvízcsatorna, hogy az itt élők, szokásaikkal és hagyományaikkal együtt, tulajdonképpen terhet jelentenek saját országuknak, a globalizálódó hatalomnak, a pénzéhes világnak, és nincs az a lelemény, ami átlépné az öröklétű érdekellentéteket, ami a centralizált hatalmat a járványsújtotthoz közelítené.

Megértettem azt is, hogy ilyen értelemben fertőző és járványos lehet nem csupán a kolera, de a pánik, a rém- vagy álhír, de még a gonoszság is, és mind lel önigazolást, okot és magyarázatot is. Nyilvánvalóvá vált az is, hogy a társadalmi, oktatási, egészségügyi, gazdasági, turisztikai szempontból leszakadt vidék infrastrukturális fejlesztésének esélye nulla, és vajmi esélye csak akkor lehet, ha gazdasági-kereskedelmi értéke van.

Utolsó frissítés: 23rd február,DU. Akupunktúrát Bukarestben, addiktológiát Budapesten tanul.

3. Krokodílusok (Crocodilus Laur.)

Pszichoterápiás képzését pszichodráma Romániában kezdi, majd Budapesten egészíti ki. Betegellátó intézményt alapít. Megjelent kötetei: Buen Camino — Jó utat!

látszó fehér férfi kamerun első single mark forster

Elérhetősége: ituroczi gmail.