Quebec fogoly találkozó honlapján


Robinson— a rövid evangéliumi keretet választja el a törzsszövegtől, de ez a gnosztikus kinyilatkoztatást tartalmazó törzsszöveg sem egységes. A 49— Quebec fogoly találkozó honlapján nem lehet tetten érni a szövegben, hogy mikor és miért történik meg a szakadás a plérómán belül, és hogyan jön létre az anyagi és szellemi világ kettőssége. Robinson30 hivatkozik Harold W. Attridge publikálatlan fordítására az Meyer In: Kasser, ill. Robinson— Kasser Hasonlóképp Ehrman A kódex korát paleográfiai szempontból először a IV.

A kiadók ezt a as dátumot hangsúlyozottan ante quemnek tekintik, mivel több alkalommal jelzik, hogy a szöveg és tartalma ennél lényegesen korábbi is lehet.

Mint Dehandschutter megállapítja, a szöveg semmi egyértelműen káinita vonást nem mutat, amilyennek Irenaeus, ill.

Epiphanius bemutatta a szektát. Ehrman, Gregor Wurst és Marvin Meyer kísérőtanulmányaival, melyek elsősorban arra hivatottak, hogy a laikus olvasót bevezessék a gnózis világába.

Bruce Greenwood

Ezek közül a Marvin Meyer által írt két fejezetet emelném ki, minthogy alapvetően ezek adják meg azokat a fogalmi kereteket, amelyek alapján az olvasó értelmezheti a szöveget. Meyer nem definiálja az apokrif fogalmát, lévén hogy nyilvánvalóan nem lát különbséget az apokrif és kanonikus iratok között, és nem ad semmiféle műfaji tipológiát Írásában ugyanazt a furcsa kettős szempontot találjuk, ami a filmes 19 20 21 22 23 Ehrman13, 19, Wurst in: Kasser Ehrman, in: Kasser89—91, Irenaeus, Adv.

Haereses, I. Meyer in: Kasser5 Epiphaniosz Panarion 1. Dehandschutter, A Júdás-evangélium: az evangéliumok recepciójának egy jellegzetes esete a gnosztikus szövegekben. In: Katekhón, keresztény teológiai, filozófiai és kulturális folyóirat 32— Ő megkérdőjelezi az Irenaeus által említett evangéliummal való azonosítást is. Origenész szerint a káiniták még Jézus nevét sem használták: Contra Celsum 3. Nem tesz különbséget az apokrifok között sem műfaji szempontból csak evangéliumokról esik szósem keletkezési körülmények vagy szerzői szándékok szerint, noha nem mindegy, hogy egy merőben épületes szándékkal íródott ortodox evangéliumról vagy egy gnosztikus iratról van szó.

Valójában a laikus olvasó azzal a tudattal állhat fel a kötet mellől, hogy minden apokrif kivétel nélkül gnosztikus.

Bruce Greenwood

Nő sí kabát keresés arra sem ártott volna felhívni a figyelmet, hogy az ókor felfogása a szerzői jogokról merőben különbözött a maitól. Tóth Anna Judit 13 verzióban különösen jól tetten érhető volt: a szöveget egyszerre tekinti egy gnosztikus irányzathoz tartozó szent szövegnek, de ugyanakkor a háttérben fenntartja azt a lehetőséget is, hogy a szövegnek történeti forrásértéke van, magyarán bármiféle információt adhat a nagyhét valós eseményeiről.

E modell szerint az eredetileg létező és egyenértékűnek tekinthető kb. Emellett Meyer a gnosztikus közösségeket alapvetően zsidó-keresztény hátterűnek tekinti, mivel egy olyan elképzelést vázol fel, miszerint a heterodox zsidó gnosztikus közösségekből nőttek ki idővel a heterodox keresztény gnosztikus közösségek. Júdás középpontba állítását a judaizmus rehabilitációjaként ábrázolja, bemutatása szerint a nagyegyház a Júdás — zsidó Judas — Jew, Iudas — Iudaeus stb.

Bruce Greenwood

Elsősorban Ehrman in: Kasser77— használja a kifejezést. Meyer Kasser1— Meyer in: Kasser9— E vélemény alátámasztására sok gnosztikus iratot lehetne idézni, de éppen ez, a Júdás-evangélium teljesen alkalmatlan a tétel bármiféle alátámasztására.

Már azt is igen nehéz elképzelni, hogy ez a rövidke szöveg alkalmas lett volna rá, hogy egyedül és önmagában egy valós közösség vallási életének megalapozását biztosítsa.

A Júdás evangéliumában különösen nyilvánvaló a gnosztikus evangéliumokra jellemző appendix jelleg, értem ez alatt, hogy mintegy kiegészítést, függeléket akarnak adni a többi — kanonikus — evangéliumhoz: a Megváltó általában a feltámadása után ad egy másik, titkos kinyilatkoztatást, mely nem ad hozzá semmit a kanonikus evangéliumok — a gnosztikusok számára amúgy is mellékes fontosságú — történeti kereteihez, viszont meghaladni igyekszik tanításait.

quebec fogoly találkozó honlapján

Ugyanakkor az ezoterikus kinyilatkoztatás szükségszerűen feltételezi az exoterikus meglétét. A Júdás evangélium különleges jellegzetessége, hogy az egész szöveg a kétféle kereszténység, a gnózis, és az evilág teremtőjét imádó egyház szembeállítására épül. Már az első jelenet a két csoport antagonizmusára utal, ezután következik a szöveg jelentős részét kitevő két látomás és interpretációjuk, mely a tizenkét apostol és Júdás további sorsát, s így egyházai29 30 Meyer in: Kasser10, A hihetetlenül bonyolult gnosztikus mitológia és kozmogónia csakis másodlagos lehet a kanonikus evangéliumok csekély mennyiségű, egyszerű és szinte földhözragadt metafi zikai tanításához képest, illetve a kereszténységtől független forrásból kell táplálkozzon.

Tóth Anna Judit 15 két is előre vetíti: a tizenkét tanítványnak bűnöket elkövető, az embereket tévútra kutyával társkereső utódai állnak az egyik oldalon, velük szemben az igaz Júdás, akit a vízióban megkövez a többi apostol.

Сам Ванамонд пребывал нигде - и, даже может быть. Когда они вышли из корабля, Серанис и пятеро Сенаторов ждали. Одного из Сенаторов Элвин уже встречал во время последнего визита; двое других из той, первой тройки были сейчас, как он догадывался, в Диаспаре. Интересно, подумал он, как идут дела у делегации, и как среагировал город на появление первых за столько миллионов лет пришельцев извне.

A kinyilatkoztatást tartalmazó rész annak megmutatásával zárul, hogy csakis az igazi gnózis teheti lehetővé a szellemi halhatatlanságot, a többiek létezése az anyagi léttel együtt véget ér. A pszükhikoszok és pneumatikoszok megkülönböztetése a gnózisban gyakori, hosszú múltra visszavezethető jelenség, a Júdás-evangéliumban viszont ez azt jelenti, hogy a gnosztikus saját önmeghatározása lényegében az ortodoxiához képest történik, a másik kereszténységhez képest definiálják saját mivoltukat.

A cselekmény hátteréül szolgáló szituáció az Újtestamentumhoz kapcsolódik, az ottani események ismeretét feltételezi, ugyanakkor a szövegszerű egyezések szórványosak. A szokatlan szereplőválasztás szokatlan dramaturgiát is eredményez: a gnosztikus iratokban az igaz tanítást befogadó hallgató szerepe általában teljesen passzív, alakja eltűnik a szöveg mögött, Júdás számára viszont a gnózisban való részesedés, az istenismeret megszerzése maga után vonja, hogy cselekedjen.

quebec fogoly találkozó honlapján

A gnózisra jellemző doketista Jézus-képen túl felfogásukra nézve tipikusnak mondhatjuk azt is, hogy a kötött szertartások, rituálék mindannyiszor negatív kontextusban jelennek meg a szövegen belül. A tizenkettő látomásában éppen a templom és az áldozat allegóriáján keresztül fejezi ki, hogy az ortodoxia tévútra vezeti az embereket.

A szöveg sajátossága, hogy egyfajta asztrológiai szimbolika is szerephez jut, bár a szöveg rövidsége miatt a szerző koncepciója nem kap kerek, összefüggő magyarázatot.

Robinson Ehrman A szövegszerű egyezéseken túl pl. In: Vanyó László szerkApokrifek Ókeresztény írók 2.

Krasznahorkai László

EvIudstb, v. A párbeszéd keretein belül történő kinyilatkoztatás végső műfaji mintaképe a szókratészi dialógus, s noha az irónia Szókratész beszélgetéseiben is folyamatosan jelen van, miközben beszélgetőtársát elvezeti a nyilvánvaló konklúzióig, de Szókratész iróniája egyszersmind önirónia is, hiszen Szókratész tudja legjobban, hogy semmit sem tud. A gnózis esetében ez elképzelhetetlen, hiszen a Megváltó és a gnosztikus hívő is egy abszolút tudás és teljes istenismeret birtokában van, amely tudást a kívülállók ontológiai okokból, minthogy hiányzik belőlük az isteni szikra, nem szerezhetik meg, ezért az igazság felé való elvezetésük, a szókratészi dialógus célja, eleve lehetetlen.

Ennek az álláspontnak egyenes következménye a gnosztikus gőgje és felsőbbrendűségi tudata, ami itt Krisztus nevetésében fejeződik ki. Ezt a gőgöt viszont a szövegen belül is árnyaltabbá teszi egy másik tény: a gnosztikus Júdás a folyamatos fenyegetettség állapotában van, Krisztus több alkalommal megjövendöli, hogy szenvedni fog, s bár ez az üdvösségét nem befolyásolhatja, mégis valós szenvedésről van szó.

quebec fogoly találkozó honlapján

Ezen a pontos érdemes megnézni, Júdás szerepe mennyiben tér el a kanonikus iratok tárgyalásától. Nem Júdás személyének értékelésére, hanem a puszta cselekményre gondolok, az események szintjén. Volt ott néhány írnok, akik figyelték őt, hogy ima közben tartóztassák le, féltek ugyanis a néptől, mivel mindenki prófétának tekintette őt.

VA L L ÁSTU DOM Á N Y I SZE M L E

Odamentek Júdáshoz, és így szóltak hozzá: Mit csinálsz itt? Te Jézus tanítványa vagy. Júdás akaratuk szerint válaszolt nekik. Pénzt kapott, és átadta nekik őt. A passióról nem esik szó.

quebec fogoly találkozó honlapján

Fontosnak tartom kiemelni, hogy megmarad a pénz elfogadásának motívuma, ami igencsak váratlan, hiszen szövegünkben Júdás merőben önzetlen indokból cselekszik, az apokrif szerzője minden további nélkül megfeledkezhetett volna a vérdíj motívumáról, ahogy más pontokban is a kanonikus evangéliumoktól gyökeresen eltérően tárgyal eseményeket. Nem tudok egyértelmű magyarázatot adni rá, de talán ebben is a fizikai cselekedetek értékével szembeni teljes közömbösség 34 Ehrman,Robinson— Jézust összetévesztik egy másik személlyel, leggyakrabban Kyrénei Simonnal, aki helyette hal meg a keresztfán.

Red River lázadás

Ekkor nevet a világ arkhónjainak tudatlanságán. Tóth Anna Judit 17 fejeződik ki. Júdás számára, aki vállalta, hogy a tizenkét tanítvány istengyilkosnak tartsa, morálisan tökéletesen közömbös tett a pénz elfogadása — ez egybevág az egész evangélium gondolatiságával: a gnosztikus nincs tekintettel a meggyőzhetetlen és felvilágosíthatatlan kívülállók doxáira.

A kanonikus iratokkal részben egybecsengnek, részben eltérnek a Júdás későbbi sorsára tett utalások: Júdásnak szenvednie kell,35 és az utalásokból nyilvánvaló módon meg kell halnia, de természetesen nem önkeze által, aminek a Júdásevangélium kontextusában semmiféle értelme nem lenne, hanem a tanítványok keze által, legalábbis Júdás látomásában a többi tanítvány üldözi és kövezi meg őt.

quebec fogoly találkozó honlapján

A Tamás-evangéliumban a megkövezés egy hipotetikus mondat része volt: a többi apostol megkövezné Tamást, ha tudnák, miket mondott neki Krisztus. Júdás nem adja tovább a titkos tudást, de a gnózis követeli meg tőle az árulást, amiért az apostolok saját téves eszméik miatt meg fogják büntetni.

Júdás víziója természetesen többértelmű: allegorikusan utal követőinek sorsára és saját sorsára, de könnyen elképzelhető, hogy a szöveg ókori olvasói a szó szerinti értelmet is elfogadták, tehát hogy Júdást ténylegesen a többi tanítvány ölte meg.

A kanadai kormány ben megvásárolta Rupert földjét a Hudson's Bay Company-tólés kinevezett egy angolul beszélő kormányzót, William McDougallt.

Júdás halálának a látomásként való előrevetítése lehetővé teszi, hogy a szerző mindenről beszámoljon, amiről akart, és mégis ott zárhassa le a cselekményt, ahol szándékában volt: az áruló tettnél, melyhez képest akár Krisztus passiója, akár Quebec fogoly találkozó honlapján fizikai halála másodrangú tényező. Ugyanez a vízió az, ami bizonyos fokig tragikussá teszi Júdás alakját, mert az eljövendő szenvedések tudatában vállalja a tettet és a sorsát, Júdás pedig az apokrif doketista módon felfogott Krisztusával szemben hús-vér ember, az ő szenvedései valódiak lesznek.

Nyugati Hírlevél szám március 1. - Elektronikus Periodika Archívum

Talán elmondhatjuk, a gnózis szemléletmódjával összhangban van, hogy a szenvedésen túl vállalja az áruló nevet is, hiszen az apostolok Jézus gyilkosaként fogják üldözni, ám a valódi istenismeretre eljutott embert nem érdekli a sokaság quebec fogoly találkozó honlapján, mint ahogy nem törődik vele a vérdíj elfogadásánál sem.

Így látjuk Júdást tragikus hőssé válni, mi több mártírrá, a szó modern értelmében, hiszen a keresztény mártír lényege, a tanúságtétel, gnosztikus környezetben lehetetlen és értelmezhetetlen, de mégis mártír, ami azért érdekes, mivel a gnózis közhelyszerűen nem a vértanúk vallása.

quebec fogoly találkozó honlapján

Sőt, a Júdás-evangélium szövegében bizonyos szempontból Júdás a Krisztusibb alak: az ő árulása a megváltó tett, amit csak hangsúlyoz, hogy a szöveg nem beszél a passióról, a kinyilatkoztatást tárgyaló rész végén Júdás egy Krisztus színeváltozásához hasonló módon dicsőül meg, belépve a fénylő felhőbe, melyből hang szól hozzá,36 Krisztus dicsőítő himnuszba kezd róla,37 s végül ő az a szereplő, aki kérdezze bába know szenvedni 35 36 37 EvIud 36, 45, S amelynek szavai sajnos az értelmezhetetlenségig töredékesek, noha valószínűleg kulcsot adhatnának az apokrif értelmezéséhez.

Érdekes volna tudni, bár sajnos bizonyíthatatlan, hogy az apokrif szerzője vajon ismerte-e már azokat a gnosztikus passió-történeteket, amelyekben a keresztrefeszítés során nem Cyrénei Simont, vagy más vétlen járókelőt kevernek össze Jézussal, hanem magát Júdást, és őt feszítik meg Jézus helyett. Talán nem elhamarkodott dolog ebből arra következtetni, hogy a Júdás evangéliuma végső megfogalmazásakor a gnosztikus közösségek már a nagyegyház határozott nyomásának voltak kitéve. Meyer és Quebec fogoly találkozó honlapján ezt az erőteljes polémiát a II.

Az anathéma nem jelenthetett fenyegetést olyan emberek számára, akiket saját eredetmítoszuk már eleve ki- és felülemelt az ortodoxia közösségén. Amennyiben viszont az Irenaeus által említett Júdás-evangélium nem vagy legalábbis nem teljesen azonos a mi szövegünkkel, az egyetlen biztos kronológiai pont a kódex kora: III. A szöveg akár a konstantini fordulat után is keletkezhetett, vagy legalábbis a III. A Júdásevangélium egyértelműen egy olyan közösséget mutat be, mely büszkén vállalja fel meg nem quebec fogoly találkozó honlapján, és hogy defenzívába kényszerült.

A tartalom nem tipikus, nem tartalmaz tulajdonképpeni tanítást, mondásokat vagy bölcsességeket, másik oldalról nézve viszont a kozmogóniája is elnagyolt, inkább utal bizonyos mítoszokra, mintsem tárgyalná őket. Az evangélium tulajdonképpeni célja és tartalma sokkal inkább quebec fogoly találkozó honlapján, hogy bemutassa a gnosztikus hívő létállapotát: az igazság ismeretével kényszerűen együtt jár a permanens meg nem értettség is, kirekesztettség, melyet fel kell vállalni az üldöztetéssel együtt.

Bibliográfia Önálló kötetek Sátántangó. Magvető, p. Széphalom, p. Kétféle kötésben, kötve és fűzve. Kegyelmi viszonyok.