Reklám az ismerős


Dühöng az internet Brüsszel új jogszabálytervezete miatt évvel ezelőtt, ha egy barátunkról bármit meg akartunk tudni, aktívan tennünk kellett érte: felhívni, találkozni, érdeklődni, miképp telnek a napjai.

Ma viszont már gyakorlatilag minden lehetséges információ egy kattintásnyi távolságra van tőlünk: mit evett a haver tegnap, hova mennek nyaralni a szomszédok, vagy épp mi a kollégánk ősi indiánneve. Sokszor még csak a telefont sem kell felemelni, hogy tudjuk, valaki feltöltött valami érdekeset, hiszen a push-értesítéseknek köszönhetően a kütyük szólnak nekünk, ha valami érdemleges történik.

reklám az ismerős ingyenes társkereső eure

A kütyüknek hála már mindenről tudunk — Forrás: Pexels Harminc éves lemaradást kéne behozni A marketing azonban egyáltalán nem követi le ezeket a változásokat. Míg az reklám az ismerős években mindenkinek egy üzenetet juttattak el a vállalatok és a politikai csoportok, addig az es években megjelent társkereső tolna szegmentáció ha például egy reklám éves célközönségnek szólmajd a es években a konkrétabb célcsoportok keresése a éves, sportra fogékony, nagyvárosi fiatalok — ennél azonban képtelenek tovább lépni az üzenetet közvetítő vállalatok vagy csoportok.

Pedig manapság már a közösségi médián összekapcsolódó, egymást befolyásoló csoportokra kellene figyelni — erre hozott példákat előadásában Sinan Aral, az MIT hálózatkutatója. A professzor azért érkezett Budapestre, hogy átvegye a Rajk László Szakkollégium diákjai által kiosztott Herbert Simon-díjat.

Jogszerű-e az ismerősök meghívására ösztönzés egy Facebook játékban?

Az iskola azon elméleti szakembereket ismeri el a díjjal, akiknek az akadémiai munkássága kiemelkedően hozzájárul üzleti problémák megoldásához, valamint jelentősen hatnak a kollégisták szakmai fejlődésére és gondolkodására. Az álhír terjed, mint a futótűz Aral legutóbb az álhírek közösségi médiás terjedésével kapcsolatos kutatása miatt kapott nagyobb visszhangot.

reklám az ismerős monaco komoly társkereső

Nem nehéz kikövetkeztetni, mit igazolt az egyébként a Science tudományos folyóiratban megjelent tanulmányuk: a fake news tarolt, 70 százalékkal volt valószínűbb, hogy reklám az ismerős osztanak meg a felhasználók, mint az, hogy valódi híreket terjesztenek tovább.

A valódi híreknek általában hatszor annyi idő kellett, hogy elérjenek embert a közösségi oldalon, és még az sem jellemző, hogy a fake news aktív és nagy követői bázissal rendelkező felhasználók miatt terjedne gyorsabban — a kutatók valójában azt figyelték meg, hogy akik ezeket a híreket továbbosztották, nem voltak annyira aktívak, és kevés követőjük akadt.

Ezzel kapcsolatban is felvetődik a kérdés: vajon hogyan és mi alapján működhet a közösségi médiában a befolyásolás. Aral előadásában a reflekciós problémát reflection problem vázolta fel, ami azt mutatja ki, hogy egy adott csoporthoz tartozó emberek hajlamosak ugyanazt csinálni és ugyanakkor — egyelőre viszont azzal nem vagyunk tisztában, hogy ez miért van: a csoport tagjai hatnak a többiekre, vagy már alapvetően olyan emberek szerveződnek csoportokba, akik hasonlóak, ezért hasonlóan is viselkednek?

A mostani, hiperszocializált társadalmunkban az első variáció gyakran megjelenik: ez az úgynevezett peer effect, vagyis a társaink általi befolyásolás a közösségi médiában egyre nagyobb teret nyer.

Ismerős Arcok - Egy vérből valók vagyunk (Teljes album) - 2019.

Nem véletlen, hogy Donald Trump alig követ valakit Twitteren Aral és kollégái a befolyásolás mértékéről és irányáról számos kutatást készítettek, de a kutató elmondta, hogy nehéz ezeket a témákat úgy lekutatni, hogy mérhető eredményt kapjanak, hiszen annyi tényező szólhat bele egy csoport működésébe, hogy nehéz objektív kutatást végezni egy adott ok-okozati összefüggésre. Éppen ezért igyekeznek randomizált, reklám az ismerős természetes kutatásokat készíteni: ilyen volt az is, amikor megfigyelték, mi alapján lesz valakinek befolyásos a közösségi médiában, és őt magát mennyire képesek befolyásolni mások.

  • Nő találkozása nagy
  • Ez az arány 1 százalékponttal több, mint két évvel ezelőtt.

Kiderült, hogy jellemzően azok, akik nagy követői bázissal rendelkeznek, nagy befolyásolási erővel is bírnak — ez nem meglepő, az viszont annál inkább érdekes, hogy őket sokkal nehezebb befolyásolni. Aral Donald Trumpot és Kanye Westet hozta fel példának: mindegyiküket felhasználók milliói követik, de ők csak néhány felhasználót követnek vissza.

reklám az ismerős találkozni egy belga lány

Érdekes, hogy a házas felhasználók a skála másik helyén reklám az ismerős helyet: ők azok, akiket a legnehezebb befolyásolni. Aral meg is jegyezte, hogy egyik ismerőse erre pofonegyszerű magyarázatot talált: ő sem vásárol anélkül, hogy előtte megkérdezné a feleségét. A közösségi befolyásolást úgy is vizsgálták, hogy mely termékek azok, amik esetében nem működik, és amiknél hajlamosabbak vagyunk hallgatni az ismerősünk véleményére.

  • Ismerősök göppingen hét levél
  • A gyakorlatban sok esetben előfordul, hogy interneten — különösen közösségi weboldalakon — szervezett promóciós játékokban a résztvevőknek a játékban való részvételhez továbbítaniuk kell valamilyen üzenetet egy ismerősük részére, vagy a szervező által biztosított meghívót kell eljuttatniuk elektronikus úton további személyeknek, ezzel növelve a promóció ismertségét.

Kiderült, hogy az élelmiszerek, a divat és az autók témakörében befolyásolhatók vagyunk, a skála másik felén pedig a bankok és a hitelkártyák állnak — úgy tűnik, hogy a pénzügyeinkben még mindig a saját fejünk után megyünk.

Ha másnak nagyon tetszik az étterem, nekünk is jobban fog Aral egyébként többször hozott személyes példát is a közösségi befolyásolás erejére: elmesélte például, hogy egy közepes éttermet egyszer felpontozott Yelpen, mert látta, hogy mások pozitív értékelést adtak róla, és inkább átgondolta a pof társkereső vélemények véleményét.

Ebből ihletet merítve kutatást végzett arra, hogy a saját véleményünket mennyire másítja meg egy-egy, akár ismeretlentől is származó pozitív visszajelzés.

Úgy tűnik, hajlamosak vagyunk átgondolni a saját véleményünket mások hatására. A testmozgás tényleg fertőző A digitális befolyásolásnak azonban nemcsak digitális, hanem fizikai hatásai is lehetnek.

reklám az ismerős online flörtölés játék

Ezt bizonyította Aral azzal, hogy megvizsgálta, vajon többet futnak-e azok, akiknek az ismerősei közösségi médián megosztják, hogy futottak, mint azok, akik nem találkoznak ilyen ingerrel.

Ahhoz, hogy a kutatás objektív legyen, olyan közösségi csoportokat keresett meg, aminek a tagjai más földrajzi területen élnek — így fordulhatott elő, hogy egy texasi, napsütésben futó ember aktivitását egy New York-i látja a közösségi médiában, és az ő viselkedését annak ellenére is befolyásolja, hogy a saját városában épp nincs futóidő.

reklám az ismerős jogvédelmi biztosítás költségeit egyetlen

Mi is inkább futunk, ha az ismerősök is futnak — Fotó: Thinkstock Kiderült, hogy a mozgás tényleg fertőző: a 13,5 millió futó adatait elemző kutatásból egyértelműen kiderült, ha látjuk az ismerőseink futótávját és idejét közösségi médián, az minket is arra sarkall, hogy felálljunk a kanapéról, és tovább, illetve gyorsabban fussunk. Világossá vált az is, hogy az otthonülők jobban befolyásolják a rendszeres futókat, és a befolyásolás leginkább a férfiak között bukkan fel, a nőknél ilyen téren annyira nem nagy a versenyszellem.

A közösségi médián tehát óriási a befolyásoló erő, amit a marketing egyáltalán nem használ ki — talán csak a Facebook és a Google hirdetései számolnak megfelelően a szociális közösségekkel, mások még reklám az ismerős húsz-harminc évvel lemaradtak a szegmentációs korszakban. Pedig a jövő ebben van: ma már nem a reklámok késztetnek minket vásárlásra, hanem a barátaink.

Nyitó illusztráció forrása: Pexels.