Szabad sajtó felszabadító hegy keresi

Teljes szövegű keresés I. Az ébredés napjai. Az európai forradalmak. A népjogokért vívott küzdelmek dicsőséges éve volt ez. A francia nagyforradalom maradandó és mély hatása egészen átalakította az egyeduralom önkénye alatt senyvedő népek gondolkozásmódját.

Új eszmék, új irányok keletkeztek. A lánczok megcsörrentek, a szívekben a szabadság vágya lobbant lángra. Előbb csak titokban, konspirálva, később azonban már egész nyiltan eltiprott jogaik visszavívásáról kezdtek beszélni az emberek. S alig köszöntött be az iki újév: a forradalom szélvésze sűvített végig a megvénhedt Európán.

A vihar A nép a köztársaságot éltetve, torlaszokat emelt. Majd, véres utczai harcz után, megostromolván a Tuilleriákat, elűzte Lajos Fülöp királyt. A győzelemittas tömeg, hogy a gyűlölt rendszernek még a jelképeit is megsemmisítse, a királyi-trónust a Bastille-téren gúnykaczaj közt megégette; a hermelines biborpalástot pedig, — a melyben annyit kevélykedtek az elűzött Bourbonok, — darabokra tépte és bohócz-sipkákat csinált belőle.

Nem áldozott le kétszer a nap és a monarchikus Francziaországból köztársaság lőn. A párisi események híre és sikere gyors cselekvésre serkenté a forrongó népeket, A forradalom vihara Zürichtől kezdve Olaszországon, Berlinen, Brüsszelen, Prágán, Bécsen, Pesten át egész Lembergig csakhamar végigzúgott egész Európán.

A tavaszi fuvalom mindenfelé a szabadság zászlóit lengette. A nép jogait követelve, szétzúzott lánczaiból kardokat kezdett kovácsolni. Sok helyütt vér folyt. A trónok inogtak. Hazánkba márczius elején jutott el a párisi forradalom híre. A kedélyek nálunk is lázban égtek. Hiszen az új eszmék, melyek egész Európát forrongásba tartották, Magyarországon már jóval előbb termő talajra leltek. Martinovics és társai már ez új szabad eszmék terjesztéséért hurczoltattak vérpadra.

A pozsonyi diéták országgyűlési ifjúsága az új eszmékért rajongott. E reformvágy még erőteljesebben buzgott, a mint Kossuth Lajos tüneményes alakja feltünt a közélet terén. Mintha kicserélték volna a magyart: százados aléltságából egyszerre fölriadt. Szíve öntudatra dobbant, régi akaratereje visszatért. Államéletét törvényadta függetlenségének és a haladó kor szellemének megfelelően akarta berendezni.

Kossuth, ki merész hangon, ékes szóval hirdette az alkotmányos szabadság igéit, a legnépszerűbb ember volt szabad sajtó felszabadító hegy keresi országban. Az országgyűlés liberális ellenzéke őt ismerte el vezérének. Az ifjúság bálványozta. A középoszály köréje csoportosult.

I. Az ébredés napjai.

A jobbágyság vasvesszeje alatt görnyedő pórnép pedig már is úgy tekintett reá, mint várva várt szabadítójára. A pozsonyi országgyűlést, — melyet Ferdinánd király nyitott meg, — erős küzdelmek közepette érte a párisi forradalom híre. Az alsótáblán épp a nemzeti sérelmek képezték a heves viták tárgyát és központját. A liberális-párt, élén Kossuth Lajossal, elkeseredett harczokat vívott Apponyi György gr. S már-már úgy volt, hogy az ellenzék vereséget szenved, midőn a franczia forradalom híre újabb hatalmas lendületet adott az ébredő közszellemnek, s friss erőt csöpögtetett a csüggedni kezdő ellenzék szívébe.

Kossuth már az országgyűlés elején, a felirati vitánál szóba hozta a parlamentális kormányrendszert; hatalmas beszéd keretében kifejtvén, hogy az leend az uralkodóház második megalapítója, ki a birodalom kormányrendszerét alkotmányos irányban reformálja és ez által a trónt a szabad sajtó felszabadító hegy keresi szabadságára fekteti. Kossuth Lajos. Barabás rajza ből. Midőn Kossuth látta azt az átalakító csodálatos hatást, a melyet a párisi forradalom sikere a magyar közvéleményre tett; midőn észrevette, hogy a reformvágy most még erősebben buzog a nemzetben: megérlelődött lelkében a gondolat, hogy az alkotmányos reformra vonatkozó tervét, a közhangulat kedvező hatása alatt, most már minden áron a megvalósulás elé viszi.

De a politikai helyzet más tekintetben is kedvezni látszott terve kivitelének. Ausztria népei sem maradtak érintetlenül a párisi forradalom hatása alól.

Bécs lakossága hovatovább nagyobb gyűlölettel fordult Metternich kanczellár bürokratikus kormányzata ellen. Az uralkodó-ház hatalmi erejét lenyűgözve tartották az olasz háborúk. Hozzájárult mindezekhez a pénzügyi zavar, mely a párisi forradalom hírére támadt. A bécsi bank pénzjegyei iránt a régi bizalom hirtelen megingott.

Sajtószabályozás Magyarországon — A belga mintára megalkotott Már a megalkotói is ideiglenesnek tekintették, amint erre a törvény első sora is utalt.

Köztudomásu volt ugyanis, hogy a bank az osztrák kormány szükségleteinek pótlása miatt hat milliónyi érczalapjára kétszáz millió forintnál is több papirpénzt bocsájtott ki. A közönség, mely e körülményt ismerte, attól keresés a férfiak, hogy a külföldi zavaros események folytán a bank közforgalomban levő papirpénze csakhamar értékét veszti.

Hogy tehát vagyonát a vélt bukás elől megmentse, megrohanta az állampénztárakat és bankjegyeít platformok ingyenes társkereső és ezüstpénzre váltotta be.

Az 1914. évi sajtótörvény-javaslat képviselőházi vitája

Balogh Kornél, Győr vármegye követe, az alsótábla márcz. Balogh után nyomban felállott Kossuth és ekkor tartotta ama híres beszédjét, a mely mintegy prológját képezi a szabadságharcz nagy drámájának, s a mely a bécsi nép elégedetlenségét nyilt forradalommá fokozta. E felirat, — mely tömör vonásokban ecseteli a nemzet sérelmeit a multban és óhajtásait a jövőre nézve, — szószerinti szövegében a következőleg hangzik: V.

Ferdinánd iki arczképe. Eredetije a bécsi császári udvari múzeumban. A legujabb időkben kifejlett események elmulaszthatlan kötelességül teszik, figyelmünket azokra fordítani, miket Fölséged uralkodó-háza iránti hűségünk, az összes birodalom iránti törvényes viszonyaink és hazánk iránti kötelességünk megkiván.

Históriánkra visszatekintve, előttünk áll annak emlékezete, hogy három század óta alkotmányos életünket a kor igényeihez képest nemcsak ki nem fejthettük, de sőt leginkább fentartására kellett minden gondjainkat fordítanunk. Ennek oka, hogy Fölséged birodalmi kormánya nem lévén alkotmányos irányú, úgy kormányunk önállásával, mint alkotmányos életünkkel összhangzásban nem lehetett.

I. Az ébredés napjai. | /es szabadságharc története | Kézikönyvtár

Eddig ezen irány csak alkotmányosságunk kifejlődését hátráltatta: most úgy látjuk, hogy az, ha tovább is így folytattatik és a birodalmi kormány az alkotmányossággal összhangba nem hozatik, Fölséged trónját és a pragmatica sanctiónál fogva kedvelt kapcsokkal hozzánk kötött birodalmat ellenállhatatlan következményekbe bonyolíthatja, hazánkra pedig kimondhatlan kárt áraszthat. Fölséged minket reformokra hívott össze: mi régi óhajtásunkat láttuk ez által teljesedve és buzgó készséggel fogtunk a munkához.

Elhatároztuk, hogy a közös teherviselés alapján a nép közterheiben, melyekkel a megyei közigazgatást eddig egyedül fedezi, osztozni fogunk és az ország új szükségleteinek pótlásáról is hasonló alapon gondoskodandunk. Elhatároztuk, hogy az urbéri viszonyokbóli kibontakozást kármentesítéssel összekötve eszközöljük, s ez által a nép és a nemesség közti érdekeket kiegyenlítve, hazánk boldogságának gyarapításával Fölséged trónját megszilárdítjuk. Értesüljön kapcsolat katonai élelmezés és szállásolás terheinek megkönnyebbítése gondjaink főbbjei közzé tartozik.

A királyi városok és szabad kerületek közigazgatási és politikai rendezését halaszthatlan tárgynak tekintjük és a népnek is politikai jogokban illő részesítésére az időt elérkezettnek véljük. Hogy földmívelésünk, műiparunk, kereskedésünk felvirágzására sikeres lépések tétessenek, hazánk méltán várja.

Szolnok Megyei Néplap, február (5. évfolyam, szám) | Könyvtár | Hungaricana

De alkotmányos életünk is valódi képviseleti irányban igényel fejlődést; szellemi érdekeink a szabadság alapján ápolást követelnek.

Honvédelmi rendszerünk nemzeti jellemünknek s a honlakosok különböző osztályai érdekegyességének alapján gyökeres átalakítást kiván; ez pedig úgy Fölséged királyi széke, mint hazánk bátorléte tekintetéből nem halasztható intézkedést tesz szükségessé. A magyar közállomány jövedelmeinek és szükségeinek számbavételét és felelős kezelés alá tételét tovább nem halaszthatjuk; mert csak így teljesíthetjük azon alkotmányos tisztünket, — hogy Fölséged királyi székének diszéről, mint hazánk közszükségeinek és minden jogszerű kötelezettségeknek fedezéséről sikerrel intézkedhessünk.

Sokban e kérdések közül az örökös tartományokkali érdektalálkozás kiegyenlítésének szüksége forog fenn, mire önálló nemzeti jogaink és érdekeink megóvása mellett örömest nyujtunk segédkezet. De arról is meg vagyunk győződve, hogy alkotmányos életünk kifejtésére s nemzetünk szellemi és anyagi javára hozandó törvényeink csak az által nyerhetnek életet és valóságot, ha végrehajtásukkal minden más befolyástól független nemzeti kormány lesz megbizva, mely a többség alkotmányos elvének legyen felelős kifolyása; ezért collegialis kormányrendszerünknek magyar felelős miniszteriummá alalakítását minden reformjaink alapfeltételének és lényeges biztosítékának tekintjük.

A harcz meginditása a kamarilla ellen.

Ekként fogtuk fel hivatásunkat. Ezeket Fölségeddel egyetértve, az országgyűlésen szerencsésen megoldani elhatározott, komoly szándékunk.

Ezt várja tőlünk a haza, ezt várják a nép milliói, ezt sugallja a szabad sajtó felszabadító hegy keresi és ragaszkodás ösztöne, melylyel Fölséged uralkodó-háza iránt tántoríthatlanul viseltetünk; mert meg vagyunk győződve, hogy csak ezek által fektethetjük hazánkban a békét, nyugalmat és bizalmas egyetértést oly szilárd alapra, miszerint azt váratlan eseményviharok meg ne ingassák; s a békének és elégedésnek ily biztosításával szerezhetjük csak meg az erők azon lelkesült összhangzását és gyarapodását, melyre Fölséged uralkodó-háza minden viszonyok küzött nyugodtan támaszkodhassék.

Ámde, Fölséged velünk együtt érezni fogja, miként ezeknek eszközlésére béke kell és kellenek zavartalan, nyugodt viszonyok. És e tekintetben lehetetlen aggodalommal nem tapasztalnunk a nyugalom bomladozásának azon jeleit, melyek a pragmatica sanctiónál fogva velünk egyesült birodalom némely részeiben mutatkoznak, s melyeknek súlyát a legujabb külső események előreláthatlan fejleményei sokszerűen növelhetik.

Nem akarjuk Fölséged atyai szívét a bomladozás ama jeleinek részletes felemlegetésével szomorítani; nem a pénzviszonyok tekintetében már is érezhető hatást fejtegetni; de a hűség ösztöne s a rajtunk fekvő felelősség kényszerít kimondanunk: hogy mi, valamint a jelentkező bajok valódi kútfejét és saját elmaradásunk egyik főokát is a birodalmi kormányrendszer természetében találjuk: úgy erősen meg vagyunk győződve, hogy Fölséged az elkövetkezhető balesemények legbiztosabb óvszerét, nő keresés egyensúly népeinek legbarátságosabb egyetértését, a monarchia különböző tartományainak legerősebb forrasztékát s mindezek által felséges trónjának s az uralkodóháznak legrendíthetlenebb támaszát abban találandja fel, ha fejedelmi székét minden uralkodói viszonyaiban, a kor szükségei által múlhatatlanul igényelt alkotmányos institucziókkal környezendi.

Azonban, Fölséges úr, az események isten kezében vannak. Mi bizunk a gondviselés oltalmában; de érezzük a kötelességet, gondoskodni, hogy Fölséged hű Magyarországát a bizonytalan jövendő ne lepje meg készületlenül.

E gondoskodás halaszthatlan kellékeihez számítjuk mi a fennemlített átalakulási kérdéseknek még ez országgyűlésen alkotmányos iránybani megoldását; szabad sajtó felszabadító hegy keresi aggódunk, hogy a szokásos országgyűlési alkudozások és kormányszéki tárgyalások collegialis rendszer-szülte hosszadalmassága a Fölséged atyai szándokának s hazánk méltó várakozásának megfelelő sükert veszélyesen késleltetheti. Buda látképe ban. Kossuth páratlan szónoklatának ereje, de maguk a rohamosan fejlődő események is, oly nagy hatással voltak még az akadékoskodó konzervativekre is, hogy az alsótábla a feliratot minden ellenvetés nélkül, egyhangulag elfogadta.

Nem igy történt a főrendeknél. A liberális-párt, melynek élén Batthyány Lajos gróf állott, itt is lelkesedéssel fogadta a feliratot; az óvatos konzervativ többség azonban nem akart addig annak tárgyalásába belebocsájtkozni, míg a bécsi udvar szándékai felől biztos értesülést nem szerez.

Megkérték tehát a nádort: István főherczeget, hogy menjen Bécsbe és kérjen útbaigazítást a főrendek további magatartására nézve.

• Társkereső nő nedroma
• Az évi sajtótörvény-javaslat képviselőházi vitája - In Medias Res

A nádor Apponyival együtt menten útra kelt, s visszatéréseig a felirat tárgyalása elhalasztatott. A főrendek e viselkedése roppant elkeseredést szült Pozsony város hazafias közönségénél.

1. Facebook igyekszik az ember
2. Тогда он просто смотрел в неизвестность; теперь же он приближался к .
3. Vác – Wikipédia
4. Flirting met egyébként
5. Magyar Nemzet | Polgári napilap és hírportál
7. Без этой побудительной причины они, вероятно, давным-давно стали бы совершенно немыми.

Az országgyűlési ifjúság zajos értekezletet tartott, a melyen rosszalását fejezte ki a huzavona fölött. De az izgalom még nagyobb lett Pesten, a hol lázas érdeklődéssel kisérték a pozsonyi diéta működését.

Pest ez időtájt kezdett kibontakozni százados elhagyatottságából. Széchenyi István gróf nagy alkotásai új, pezsgő életet leheltek a gyors fejlődésnek induló város falai közzé. A Dunagőzhajózás tetemesen megnövelte a személyforgalmat, a pangó ipar és kereskedelem felélénkült. A Magyar Akadémia alapítása idevonzotta a tudomány jeleseit. A hirlapirás, Kossuth mesteri útmutatása nyomán, élénk lendületet vett.

A szépirodalom virágzásnak indult. Kitünő veteránok és jeles ifjak vetélkedtek egymással nyelvünk művelésében. S noha Pozsonyban tartatott a diéta: az ország központja, a honnan a szellemi élet fénye szétsugárzott a haza minden részébe, mégis csak Pest vala. Ide zarándokoltak a fiatal irók, hogy nevet és dicsőséget szerezzenek; ide tódult a jogvégzett ifjúság, hogy a kellő gyakorlat után ügyvédi oklevelét megszerezze.

Nevének eredete[ szerkesztés ] Ma a nyelvészek többsége személynévből származó helynévnek tartja a város nevét. A Bécsi Képes Krónikában leírt legenda szerint ben, amikor a közelben vívott, a magyar trónöröklési rendet meghatározó csata előtt Géza és László herceg itt járt, a területet erdőség borította, amelyben egy Vác nevezetű remete élt, és róla kapta volna a város a nevét.

A fiatalság, — mely nemcsak hajlamainál, de apáitól öröklött szokásainál fogva is, mindig élénk részt vett a közélet mozgalmaiban, természetesen lángoló lelkesedéssel kisérte a reform-mozgalmakat. Összejöveteleket tartott, szabad sajtó felszabadító hegy keresi a népszabadság kérdései fölött és kedélyének fogékonyságával, lelkesedésének hevével s az ifjúkor bátorságával érlelte a reform-eszmék megvalósítását. A Pilvax-kávéház külseje ban. A Pilvax-kávéház belseje ban.

A kormány, mely a szabad szellem minden nyilvánulását már csirájában szerette volna elfojtani, neszét vevén az ifjúság ez összejöveteleinek, feloszlatta a kört. Az ifjúság azonban nem engedett.

S ez volt a forradalom legelső lépése. Az ifjúság most már egész nyiltan szállott síkra az alkotmányos reformokért.

A Pilvax esténként valóságos parlamenti vitatkozásoknak lett a szinhelye. A kávéház a belvárosban az úri-utczai most koronaherczeg-utcza 7. A kávéház berendezése csinos és az akkori kor igényeinek megfelelő volt.

Szolnok Megyei Néplap, A török- mlklósl bölcsödé, ben tölti vidám napjait, — míg édesapja.

Egy nagy tágas négyszögű teremből és egy kisebb mellékhelyiségből állott. A nagyterem boltíves mennyezetét két márványozott oszlop tartotta. Az előtérben tekeasztal állott, a fal mentén és az oszlopok körül pedig apróbb asztalok voltak elhelyezve a vendégek számára. A meet születési sötétes hátterében jobbra, közel a szögletfalhoz, egy nagyobb négyszögű faasztal állott, körülötte 8—10 székkel.

Ez az asztal képezte központját a Pilvax-beli történeti emlékű összejöveteleknek. Különösen a fiatal irói nemzedék kereste fel már régibb idő óta előszeretettel e barátságos helyet. De a közélet más kitünőségei is szivesen be-benéztek a Pilvax-ba, hogy felmelegedjenek az ifjúság hevén, s meghallgassák tanulságos vitáit.

Nem egy eszme, nem egy reformjavaslat, mely később, a mozgalmas időkben testté vált, e kávéházban: a négyszögű asztalnál született. Mint szívből a vérkeringés, innen indult ki akkoron minden hazafias mozgalom. Sőt a társaság valamelyik tagja az asztal deszkájába bele is véste ez önérzetes szavakat.