Szerelem flörtöl és foglalkoznak egymással gyengéden. Artifakt - G-Portál

Christian - Mit keresett Isten a hálószobában A. A nevem Edward, Edward Perry. S noha elég egoista vagyok egy kis májhízlaláshoz, ez a könyv sem rólam, hanem egy nálam jelentősebb Mert hát Christian nem nagyobb vagy több nálunk, egyszerűen csak más. Ezek persze most az ő szavai, mivel én elég egoista vagyok ahhoz is, hogy hatalmasabbnak és jelentősebbnek lássam magamnál.

Valahol a lelkem mélyén tudom, hogy neki van igaza, tudom, hogy eredendően Egységben, a másság azonosságában létezünk, de ő akkor is nagyobb mindennél, mit ép ésszel fel tudok fogni. Annak ellenére, hogy szerelem flörtöl és foglalkoznak egymással gyengéden a krónikás szerepét játszom a történetben, néhány szóban beszélnem kell magamról, hogy mindazok, akik nem olvasták a fent említett művet, megérthessék a történteket.

Nos, személyemet amolyan kereső emberként jellemezném. Honnan jöttünk, hová megyünk, mi van a halál után és a születés előtt Gondolom, hasonló kérdések gyötörték Önöket is, hisz ha nem így lenne, nem olvasnák e sorokat.

Szeret vagy nem szeret? Testbeszédük leleplezi a csillagjegyeket

Nekem "szerencsém" volt: harminc esztendő küszködése után találkoztam valakivel, aki nem akart utat mutatni, nem akart igazságokat belém verni, hanem csak hagyta, hogy észrevegyem azt, ami Van. Csak hagyta, hogy önmagammá váljak. Csak hagyta, hogy éljek.

Már az első találkozásunk után elhatároztam, hogy Christian szavait megosztom a világgal. Diktafonnal rögzítettem a beszélgetéseinket, majd mikor az időm engedte, a szöveget bepötyögtem a számítógépembe.

S noha kínos pontossággal igyekeztem visszaadni az eseményeket, e hat nap történetét kihagytam az első könyvből, pedig őszintén bevallom, ekkor tanultam a legtöbbet. Misztikusabbnál misztikusabb indokokkal is takarózhatnék, de az az igazság, hogy az életem olyan eseményeket produkált, amelyeket nemhogy Önök, még önmagam előtt sem mertem felvállalni.

Ma már csak nevetek az egészen, de akkor elképesztően szégyelltem és utáltam azt a fickót, aki a bőrömben élt. Nem akarok a konzervatív erkölcs díszpéldányaként tetszelegni: az egyetemen éppúgy megléptem a magam őrültségeit, mint bármelyik egészséges fiatal. De miután kimondtam az "igent", lezáródott életem viharos korszaka; házasságom alatt nem akadtam össze a szebbik nemmel.

Január Szeret vagy nem szeret?

Nem mondom, kísértések voltak, de sosem adtam be a derekam. Erre valahol büszke is vagyok, valahol pedig Talán kitalálták, mi történt: '97 őszén megismerkedtem egy csodálatos nővel.

Első látásra felizzott köztünk valami.

Szeretem a férjem, de tetszik valaki más - mit tegyek?

Létezése elemi erővel korbácsolta fel lelkemet: mindent eldobtam volna, hogy aztán mindent újra megszerezzek, mindent el akartam venni tőle, hogy aztán mindent megadhassak neki. Teljesen kiütöttem magam; sosem hittem volna, hogy vén fejjel képes leszek ilyen érzésekre. S noha a szerelem minden fájdalmát és gyönyörét átéltem, noha szenvedtem, mint egy kutya, azt a bizonyos határt képtelen voltam átlépni: szerelmemnek még a kezét sem fogtam meg soha. Természetesen az elfojtásnak meglett a keserű gyümölcse: a megismerkedésünket követő héten már enni, aludni sem voltam képes.

Ráadásul kibeszélni sem tudtam magamból a problémát, mivel gátlásaim lakatot tettek a számra.

• Men megismerni egymást
• Üdvözöljük ALEGSA horoszkópjában 9 módja annak, hogy megtudd, hogy egy Ikrek férfi szerelmes-e beléd A szerelmes Ikrek férfi: fedezd fel az Ikrek férfi jellemzőit, a jeleket, amelyek azt jelentik, hogy elnyerted a szívét és a legjobb kompatibilitást a horoszkóp szerint
• Bertrice Small MERT ÖRÖK A SZERELEM - PDF Free Download
• Calaméo - A. J. Christian - Mit keresett Isten a hálószobában

Meglehet, hogy még ma is csendben emészteném magamat, ám valamelyik este Charlie barátom betoppant egy különleges aromájú teával. Hamarosan a nemes ital élvezetébe és az elégedettség szivarfüstjébe temetkeztünk, s noha cimborám ereiben nemes őseinek vére csörgedezik, az áhítat csendjét a következő szavakkal törte meg: - Miért nem mondod el, hogy mi a baj, te nagyra nőtt ökör?! Ennek a kedves kérésnek nem tudtam ellenállni.

Szeretem a férjem, de tetszik valaki más

Miután elmeséltem a történetem, egy kicsit megkönnyebbültem. Charlie noszogatott, hogy beszéljek Christiannal, de nagyon nem fűlött hozzá a fogam: csalódtam magamban, és féltem, hogy ő is csalódni fog bennem. Természetesen akkor is tudtam, hogy mekkora szamárságokkal van tele a fejem, de nem voltam képes egyetlen értelmes gondolatra sem.

Végül Christian kérdezett rá, hogy mi a baj - s a szeme villanásából láttam, tisztában van vele, mi játszódik le bennem.

Miután felvázoltam neki a helyzetet, mindössze annyit mondott, hogy utazzunk el néhány napra. Előbb a szót szó, utóbb tett követte, amelynek eredményeképpen november én nekivágtunk a világnak. Most már kellemes nosztalgiával gondolok vissza az eseményekre, de akkor olyannyira el akartam felejteni az egészet, hogy még a kazettákat is a szekrény mélyére száműztem. De még akkor sem akartam a nyilvánosság szerelem flörtöl és foglalkoznak egymással gyengéden tárni a történteket; emlékszem, amikor az utolsó simításokat végeztük a szövegen, a december 6-i fejezet bevezetőjénél igencsak gondolkodóba estem.

Nem akartam hazugságot látni a könyvben, de az igazságot sem. Végül egy kis "csúsztatás" - ezt a kifejezést egy házasságszédelgő barátnőmtől tanultam - mellett döntöttem: nem hazudtam, csak nem mondtam el mindent. Akkor a feleségem valóban elutazott a bátyámékhoz, én viszont Christiannal hét napot a hegyekben töltöttem.

A szerelem jelentősége Ha valamit nehéz fölmérni, úgy ez biztosan azok közé tartozik! Viszonyuk a szerelemhez tehát ellentmondásos, ambivalens. Bár egyesek egészen elutasítják, feleslegesnek vagy éppen veszélyesnek tartják, a többség mégis az emberi élet legnagyobb értékei közé sorolja — és akarva-akaratlanul keresi! Rengeteg történelmi és irodalmi példa tanúsítja, hogy a szerelem igen gyakran az események és emberi sorsok mozgatórugója.

Nyolcadnapra hazamentem, egy kicsit elmeditálgattam az élet és a világ fonákságain, majd csatlakoztam a családomhoz. Ezért a kis csalásért mindenkitől elnézést kérek, de mint ahogy már említettem, nem mertem kiteregetni a szennyest.

S hogy most miért mesélem el mégis? Egyrészt, mert Christian olyan örök kérdésekre - párkapcsolatok, szerelem, szexualitás stb.

• Társkereső nincs válasz
• Интересно, подумал он, как идут дела у делегации, и как среагировал город на появление первых за столько миллионов лет пришельцев извне.
• Szeret vagy nem szeret? Testbeszédük leleplezi a csillagjegyeket | nlc
• Artifakt - G-Portál

Egyszer csak rádöbbentem, hogy nincs miért szégyenkeznem, s hogy itt az ideje őszintének lenni, őszintének önmagamhoz és Önökhöz. Úgy gondolom, mindannyian megérdemeljük.

Annak ellenére, hogy nagy öröm volt hallgatni Christiant, a valódi élményt nem szavai, hanem szerelem flörtöl és foglalkoznak egymással gyengéden és cselekedetei adták.

S mivel közvetlensége, szeretetteljes humora minden tanításnál többet jelentett - noha gyakran elképesztő erővel nyitotta fel szemem, minden agresszivitás és türelmetlenség hiányzott belőle, ezért igyekeztem a beszélgetések közben zajló eseményeket is papírra vetni.

Mivel Christian teljesen hétköznapi kifejezésekkel, könnyen érthetően beszélt, hajlamos voltam egy vállrándítással és "Ezt már én is tudom!

Csak a kazetták sokadik visszahallgatásánál vettem észre, hogy egyetlen apró mondatának is mekkora jelentősége van. Elképesztően tudta megfogalmazni a mondanivalóját: sokszor a leglényegtelenebbnek tűnő szavak vittek előre a megértésben, miután egyszer csak leesett a tantusz. Javaslom, időnként böngésszék át újra a szöveget, mert meglátják, hogy minden olvasásra egy teljesen más könyvet tartanak majd a kezükben.

Hát, azt hiszem, ennyi elég belőlem. Gondolom, többükben felmerült a kérdés, végül mi történt a szerelmemmel és a házasságommal. Nos, hogy ne csigázzam Önöket, elárulom: együtt maradtunk a feleségemmel, nagyobb szeretetben és teljességben, mint valaha.

Döntésemben Christian nem befolyásolt - szokásához híven nem mondta meg, mit tegyek, egyszerűen csak felvázolta a lehetőségeket, majd hagyta, hadd válasszak magamtól - és a lelkiismeretem sem játszott benne szerepet. Hogy akkor miért 3 maradtam mégis? Mert egyszerűen így döntöttem. Életemben először: tudatosan.

A. J. Christian - Mit keresett Isten a hálószobában

Ego November Kora reggel Már napfelkelte előtt elkezdtem készülődni. Nem mintha ennyire korán kelő lettem volna - igaz, majd egy hete képtelen voltam aludni - csak nem akartam találkozni az asszonykámmal.

Féltem, ha a közelembe kerül, egyből tudni fogja, mit rejtegetek előle. Természetesen már napok óta kérdezgette, hogy mi a bajom, és én természetesen mindig csak annyit mondtam: "semmi Noha lábujjhegyen lopakodtam, nem bírtam megszökni: az én kis feleségem is felkelt, és segített csomagolni. Kedves volt, nem pörölt a korai kelés miatt, nem faggatózott, hogy miért megyek el Christiannal napokra - bevallom, nem mertem a szemébe nézni.

Amúgy nagyon jól jött a segítsége, mert a nagy kapkodásban mindent otthon hagytam volna. Miután sikeresen túlléptem a bepakolás ördögi problémáján, elviharzottam otthonróln. A város túloldalán felvettem Christiant, majd teljes gázzal megindultunk nyugatnak, a hegyek felé.

Fogalmam sem volt, hová megyünk, nem tudtam, hol fogunk éjszakázni, de nem is érdekelt: annyira lefoglalt az őrlődés, hogy azt sem tudtam, fiú vagyok-e vagy lány. S noha hihetetlen feszültséget sugároztam magamból szabályosan remegett a gyomrom - Christian ugyanolyan könnyed és boldog volt, mint mindig. Sőt; egyszerűen úgy viselkedett, mint egy nagyra nőtt óvodás. Mindent megbámult az út mentén, minden érdekelte, amit látott, és minden élményét megosztotta velem is.

Megállás nélkül beszélt, majd amikor elfogyott a látnivaló, amikor már azt hittem, nyugton marad végre, bekapcsolta a rádiót, és nekiállt énekelni!

Őszintén bevallom, nem sok híja volt, hogy elkezdjek üvölteni. Nem mintha annyira rossz hangja lett volna bár nem volt egy elvisegyszerűen csak annyira elborultam, hogy magát a királyt is kilöktem volna a kocsiból. Persze nem szóltam egy árva szót sem - azzal, akit a "mesterednek" tartasz, mégsem kezdesz ordibálni - nyeltem egy nagyot, és igyekeztem kivárni, amíg magától abbahagyja. Meg is tette - majd egy óra múlva - de csak azért, hogy elmondjon néhány rém rossz viccet S miután megjegyezte, hogy meg kellene tanulnom nevetni, énekelt tovább.

Iszonyúan fájt, hogy bár tudja, mennyire szenvedek, nem törődik velem; egyetlen bölcs tanácsot, egyetlen vigasztaló szót sem mondott. Emlékszem, jól meg is sértődtem, és elhatároztam, hogy büntetésképpen nem szólok hozzá Jó, jó, tudom, mennyire nevetségesen viselkedtem, de ha az ember dühös, ideges és retteg, elképesztő ostobaságok flört unalom meg a fejében.

A nagy dúlás-fúlás közepette észre sem vettem, hogy elértük a hegyeket. Ám hiába kanyargott a szerpentin, hiába nőtt alattunk a mélység, annyira lefoglalt a fortyogás, hogy csak akkor eszméltem magamra, amikor egy éles forduló után hirtelen elvakított a nap.

Bertrice Small MERT ÖRÖK A SZERELEM

Ahogy tudatába kerültem a környezetemnek, a fejemben zakatoló indulatok lecsendesedtek. Az alattunk elterülő táj mintha egy mesekönyvből elevenedett volna meg: a lombhullatta erdő kopasz ágait dér és zúzmara öltöztette fehérbe. Akaratlanul merültem bele egyre jobban a természet szépségébe, s noha már volt hasonló élményem, a "merülés" folyamata valamiért nem állt meg: egyszer csak úgy éreztem, mintha szép lassan felemelkednék a földről.

Tudatosságom utolsó morzsájával még félreálltam, aztán kipattantam a kocsiból, és bámultam a csodát: a csípős hideg, a leheletem párafelhöi, a varjak károgása és a deres fák kezembe adták a pillanatot. Előbb állni látszott, utóbb eltűnt az egész világ.

Természetesen akkor nem jelentek meg bennem ezek a szavak, mert nem voltam tudatában a létezésemnek - a mindenség velem együtt olvadt fel a semmiben - mégis egyfajta különös, elmondhatatlan örömben léteztem. Nem tudom, meddig lehettem ebben az állapotban, akkor tértem magamhoz, amikor Christian egyszer csak megállt mellettem.

A királynő megállt, megpördült, és mérges pillantását a teremben tartózkodó másik asszonyra szegezte.

S noha váratlanul lépett mellém, nem rezdültem össze: földöntúli boldogságomnak meg az emléke is elég volt ahhoz, hogy ne zökkenjek ki a nyugalmamból. Rám mosolygott, kezembe nyomta a diktafont, és megszólalt: -Aa boldogság létezik.

Nem tehetsz érte semmit, és nem is kell tenned érte semmit, az akaratoddal csak elfojtod a belőled feltörekvő örömöt. Amikor nyomorultul tárgyaló féllábú nő magad, a boldogtalanságod vélt okát próbáltad megszüntetni.

Ám ez sosem vezetett eredményre, szándékod sosem érte el célját. Mindig az idő gyógyította be sebeid; hiába próbáltad eltüntetni a lelkedben tomboló szenvedést, hiába akartál megszabadulni a gyötrelemtől, a kín egyre erősebben ragaszkodott hozzád. Edward, a szenvedés az ego pestise. Ha egyszer felüti a fejét, tested-lelked minden porcikáját elemészti. Pedig mi köze a szerelmi bánatnak az evéshez, az iváshoz vagy az alváshoz? Semmi - de a szenvedés mégis elvette tőled.

Mi köze a kapcsolataid adta örömökhöz, a barátaiddal és a feleségeddel töltött percek 5 boldogságához? Semmi - de a szenvedés ezeket is elvette tőled. S nem azért, mert erősebb nálad. A boldogtalanság azért tudott maga alá gyűrni, mert a boldogságra való törekvéseddel csak megnövelted erejét. A szándékkal, hogy megszabadulj a fájdalomtól, valójában a fájdalomra összpontosítottál, teremtő erőd, tudatos figyelmed csak a szenvedés máglyáját táplálta!

Egód becsapott a megoldás ígéretével: ahogy lelki szemeid előtt újra meg újra végigpörgetted a helyzeted, ahogy a folyamatosan zakatoló elméddel újra meg újra nekifutottál a problémának, nem tettél mást, mint hogy újra meg újra a lángok közé vetetted magadat.

1. А теперь ни тот, ни другой разум не могли быть полностью поняты нем бы то ни было из живущих на Земле людей.
2. Он разрядил заряд, уготованный ему судьбой.
3. Он мог внести матрицу своей личности в Хранилища Памяти и возложить на нее задачу взломать форму Диаспара, прежде чем она закостенеет.
4. Dán nő meeting

Azt hitted, a fájdalom a megváltás része, ám nem vetted észre, hogy az elmédnek már rég nem megoldás, már rég nem te voltál a lényeges - s mivel az egódnak sosem voltál lényeges, boldogságod, feleséged és szerelmed eltűnt az önsajnálat süllyesztőjében.

Csak a szenvedés maradt. Tudom, hogy most a beszéd visszahúz, de ha nem rágjuk át ezt a néhány pillanatot, később az egód a magyarázatokkal, a kétkedéssel és a kishitű önmarcangolással elveszi az élmény teljességét. Viszont ha most megértesz, erőt meríthetsz a történtekből, és még több korlátodat feloldhatod, de csak akkor, ha nem fogadod el a szavaimat, ha nem hiszel nekem. Soha ne higgy semmiben. Még bennem se. Tapasztald, éld és élvezd az életet; minden megmutatkozik neked, ha a hiteddel nem takarod el a szemed, mosolyog Ha kíváncsi vagy, mi is a szerelem, ha kíváncsi vagy, mit is jelent valójában nőnek és férfinak lenni, szerelem flörtöl és foglalkoznak egymással gyengéden tudni akarod, miért vagy épp miért nem működnek a házasságok, meg kell értened a személyiséged és az általad boldogságnak nevezett érzés kialakulását.

Az már csak hab a tortán, hogy ha tisztába kerülsz az egód "boldogságteremtő" mechanizmusával, el fog oszlani a lelkedben és a magánéletedben forrongó zűrzavar.

Beszédre nem, mindössze egy bólintásra voltam képes. Öröm, bánat, boldogság, szerelem, szexualitás, hűség Egyszerűen mindenből, amit néven tudsz nevezni, kettő van. Létezik egy általad ismert, egoista, és egy nem ismert - csak nagy ritkán, egy picit átélt - egótlan formája. A látszat ellenére egyik sem jobb, vagy követendőbb, egyik sem emelkedettebb vagy istenibb a másiknál, egyszerűen csak más.

Az egoista élmények korlátokat teremtenek, az egótlanok feloldják azokat. S noha látom, hogy mi a szándékod, ne törekedj a határtalan élményekre, mert pontosan úgy fogsz járni, mint a boldogsággal: minél inkább akarod a szabadságot, annál észrevehetetlenebbül ver át az elméd, és csak még mélyebb gödörbe taszít.

Ha valóban boldog akarsz lenni, ha valóban szeretnéd 6 megélni önmagad, első lépésben - és ezt nagyon sokszor el fogom mondani - élvezd azt, amid most van, élvezd azt, ami most vagy! Újra hangsúlyozom: az egótlan élmények nem fejlettebbek vagy istenibbek, nem emelnek mások fölé, nem jelentenek kiválasztottságot. Egyszerűen csak arról van szó, hogy minél korlátlanabb vagy, annál inkább eltűnnek az egoista tapasztalatok, hogy átadják helyüket a határtalanabb örömöknek, nevet Csak hogy érezd a különbséget: az ego által megélhető boldogság úgy hasonul az egótlanhoz, mint a napóra árnyékmutatója az idő haladásához.

Nos, az a határtalan öröm, amelyet egyetlen lakás telgte előbb átéltél, maga volt a boldogság. A nagybetűs, a szándék, személy, ok és ego nélküli boldogság.